Gazdaságtörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 34. (Zalaegerszeg, 1993)

Molnár András: Deák Ferenc birtokai

tak, annak bebizonyítására fel merem hívni egész Zala völgyünket, és ez reménylem, megnyugtatja Önt. A gazdaság lehet, hogy most úgy nem megy, mint ment Antalnak életében, de Barátom, erre a szerencsétlenség elsó' órájában már el voltunk készülve, azonban Huszár eddig azt sem folytatja rosszul, mit nem tud a szomszéd, ha tudni akar? Én pedig valamint látni semmit, úgy tudni mindent akartam, s így elmondhatom, hogy a birka és más marha rosszabb állapotban nincsen, mint volt szokottan előbbi években. [...] Takarmány van elég, a vetéssel is elég serény volt Huszár másokhoz képest."

77 Miután Deák az 1843-as zalai követválasztási botrányok (és az országos politikai kilátástalansága miatt) nem vállalta a követséget, 1843 márciusától jobbára Kehidán élt, és a megyegyűlések látogatása mellett több ideje maradt a gazdálkodásra, az 1843-as szüreten pl. személyesen is részt vett. „Szüretemet itt is, Koppányban is elvégeztem. Kehidán 84 akó borom lett, Koppányba pedig 100 akó, és így fele sem, mint tavai"—írta erről sógorának, 1843. október 29-én, Kehidán kelt levelében.

78 Még 1845 nyarán is nagy energiákat fektetett a gazdálkodásba. („Vasárnap érkeztem haza, s azóta gazdaságom és az építés annyira elfoglaltak, hogy hazulról csak egy órára sem távozhattam" — írta Wesselényi Miklósnak 1845. július 13-án),

79 de az év őszétől, különösen pedig 1846/47-ben egyre jobban erőt vett rajta a betegség. Gyengélkedése és gyógykúrái rengeteg idejét és energiáját elrabolták, 1848 februárjában ő maga is így nézett vissza ezekre az évekre: „Gazdasági dolgaim rendbehozása igen szükségessé teszi itthoniétemet. Két éve már, mióta betegeskedem, s ezen idő alatt kedvem nem volt csak egy kissé is utána nézni dolgaimnak..."

80 Eközben barátai többször is kérlelték, hagyja ott Kehidát, hagyja a gazdálkodást, költözzön fel az ország politikai centrumába, Pestre. Kossuth meghívását 1845 novemberének végén így hárította el: „Örömest volnék én is pesti lakos, örömest töltenem az évnek nagy részét kedves körötökben, csak volna elegendő értékem ezt tehetni. De a sors engem ezen földnek göröngyeihez kötött, mely kenyeremet adja, s függetlenségemet értékileg csak úgy tarthatom fenn, ha kerülök minden kiadást, ami tehetségemet meghaladja. Ilyen kiadás pedig heteket, hónapokat Pesten tölteni."

81 1848 eseményei kiragadák Deák Ferencet kehidai magányából, és 1848 márciusától 1849 januárjáig mint követ (később, mint képviselő) működött 77 OL H 103. Csány László kormánybiztos iratai. 21. cs. személyes iratai, 1785—1848. Úgy látszik azonban, hogy Huszárral mégsem lehetett minden rendben, Deák már 1844 novemberében megvált tôle. Erre utal Deák két levele is: „Gazdaságom is nehezítené hosszabb időre távozásomat, mert tisztem éppen most változik" — írta Kossuthnak nov. 2—21-i levelében. Wesselényinek, november 27-én írt levelében is hasonló módon említette meg a változást. (Deák Ferenc emlékezete. Levelek, 135. és 140. o.). 78 OL R 22. 8. tétel. 79 Deák Ferenc emlékezete. Levelek, 157. o. 80 Uo. 193. o. Deák Ferenc Wesselényi Miklósnak, Kehida, 1848. február 11. 81 Uo. 164. Deák ebben a levelében arra is panaszkodott, hogy az azévi (1845-ös) szűk termés a jövedelme nagyobb részétől megfosztotta. (165. o.).