Gazdaságtörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 34. (Zalaegerszeg, 1993)

Molnár András: Deák Ferenc birtokai

A Deák-családot illető 986 hold 772 négyszögöl (amelyet 5 hold 399 négyszö­göl árok egészített ki), így oszlott meg. Hold Négyszögöl Belső telek 18 88 Szántóföld 513 1030 Rét 106 456 Erdő 326 790 Összesen: 964 1164 Ezenfelül a Barnaki-tó 21 808 Úgy tűnik, a söjtöri tagosítás végrehajtásával mind a földesurak, mind job­bágyaik elégedettek voltak, legalábbis a legelőhasználat kivételével egyik fél sem emelt panaszt. 1845. május 26-án kelt beadványukban a söjtöri „adózók" azért tiltakoztak, hogy (tudomásuk szerint) a földesurak a haszonbérlők számára az 1842-ben elkülönözött jobbágy legelőkből akartak 22 holdat kihasítani. Az is gondot jelentett, hogy az elkül önözéskor a jobbágyok nem egyenlő értékű legelőket kaptak, így folyton veszekedtek, perlekedtek a rossz minőségű legelő és a tilosban legeitetők miatt. A megye 1845 májusi közgyűlése azonnal ki is rendelt egy bizottságot a vitás kérdések tisztázására, 63 a bizottság azonban csak 1846 decem­berében terjesztette be 1846. június 15-én kelt jelentését a megye elé: „A panasz első tárgyára nézve mi a söjtöri szinte élőnkbe jött földesurakat meghallgatván, azok előadták, hogy ők haszonbérlőjük részére kihasított 22 holdakat nem a jobbágyi birtokból, hanem a jobbágyi birtokkal egy contignitás­ban a térképen felvett területből hasították ki; aminthogy a söjtöri földkönyvet és térképet előmutatván, abból előttünk nyilvánossá lett, hogy a jobbágyok legelője, s a haszonbérlők részére járó 22 holdaknak fejében 468 hold s 472 négyszögölek vízárkokra bőven fenn maradnak. Erre nézve tehát a panasz alaptalan. A folyamodás 2. tárgyára nézve pedig a jobbágyság előadta, hogy a legelő használására nézve köztük fennforgott aránytalanság eltávoztatására időközben ők a törvény engedte úton úrbéri legelőjüket mérnökileg egymás közt felosztatván erre nézve panaszuk már megszűnt." 64 Deák Ferenc gazdálkodása (1825—1852) Amint az a haszonbérleti szerződésekből már kiderült, Deák Antal 1825 januárjától Ferenc öccsével osztotta meg a gazdálkodás terheit. 1825-től kezdve három alkalommal is képviselte Zala megyét Antal az országgyűlésen; amíg ő Pozsonyban volt, Ferenc egyedül vezette a gazdaságot. Antal 1825 szeptembe­rétől 1827 augusztusáig (hosszabb-rövidebb szünetekkel) majd két esztendőt 83 ZML Kgy. jkv. 1845:2640. a hozzá tartozó iratot az 1846:4764. sz. mellé csatolták. ' M ZML Kgy. jkv. és kgy. ir. 1846:4764.

Next

/
Oldalképek
Tartalom