Gazdaságtörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 34. (Zalaegerszeg, 1993)

Molnár András: Deák Ferenc birtokai

bírta, eleget nem tett [tudniillik idősebb Deák Ferenci sem őutána mostanában árváinak gyámja eleget nem tesz." Deák József azzal próbált érvelni, hogy az 1803-as szerződés a 20 év zálogba adásról csak féltestvérére, nem pedig annak örököseire vonatkozott, Deák Ferenc örökösei viszont azzal utasították vissza a vádakat és az osztály teljesítését, hogy amennyiben József szerint az 1803-as osztály érvénytelen, őket sem kötelezheti senki annak végrehajtására.

43 Miután mindkét fél makacsul ragaszkodott álláspontjához, József pert indított Deák Ferenc örökösei ellen, amely 1810-ben egy „választott bíróság", később pedig a Királyi Tábla előtt folyt.

44 Amint az a kor írásbeli polgári pereinél szokásos volt, el is húzódott évtizedekig, mindkét félnek tetemes költséget okozva ezzel. Később e perbe a család részéről Deák Ferenc közvetlenül is bekapcsolódott. Előbb — 1830 februárjában — vagy 160 db oklevélmásolatot küldött Pestre Rőth József ügyvédnek,

46 később (1831 áprilisában) pesti barátját, Stettner (Zádor) Györgyöt kérte meg arra, hogy a betegeskedő ügyvédtől az iratmásolatokat elhozza.

46 Alig egy hónappal később (miután időközben Rőth Ügyvéd meghalt), Deák így kérte Stettnert: „vedd által azon irományokat, melyeket a múltkori levelemben említettem. Szólj Háderral [Józsefek ügyvédj éveli is, és tudd meg tőle, József bátyánk pöre kinek kezénél, és minő állapotban van, [...] tett-e valamit Rőth úr benne, és [...] szükséges-e még országgyűlése előtt új ügyészt megkérnünk?"

47 1831-ben sem ment előbbre a per egy lépést sem, legalábbis ez derül ki Deák újabb, az év utolsó napján, Stettnernek írott leveléből: „Deák Józsefnek pöre nem tudom, hol hever, menj el kérlek Háderhez, és kérd meg, adja tudtomra, ha netán azon pör folyamatba tétetik, hogy védelmünket én is folytathassam".

48 Valószínűnek tarthatjuk, hogy Deák Ferenc valóban el is láthatta a család védelmét, és hozzájárulhatott ahhoz is, hogy 1837/38-ban egyezséggel véget érhetett a per. Nyilván nem véletlen, hogy éppen őfogalmazta és írta le azt az 1837. október 6-án kelt egyezséget, amelyben néhai Deák József leánya, Deák Terézia 800 ezüstforint lefizetése fejében lemondott a nagyanyai örökségből a per megnyerése esetén remélt részről. A szerződésben Deák Terézia kijelentette: „meg vagyok győződve, hogy ezen terhes költségekkeljáró pernek végső befejezése, a még el nem döntött sok fontos kérdések miatt még sok időre haladhat, s a kimenetel reánk nézve még akkor is kétséges, de a legjobb esetben is a keresetbe vett kehidai, s ahhoz tartozó javakon, melyekben tudniillik e per útján örökösödés kerestetik, oly számos terhek, adósságok és javítások feküsznek, s az alperesek által ezeken felül előadott ellen-követelések oly súlyosak, hogy ha e per reánk nézve kedvezőleg végeztetnék is, képes nem 43 ZML Kgy. jkv. és Kgy. ir. 1808. november 28. 54/47. sz. u A 49—51. sz. jegyzetekben hivatkozott egyezséglevelek mindegyikének bevezetője utalt erre. tó Taxner-Tóth Ernő: A fiatal Vörösmarty barátainak levelezéséből. Bp., 1987.100. o.Deák Ferenc Stettner Györgyhöz, Kehida, 1830. május 17. 48 Uo. 104. o. 1831. április 9. 47 Uo. 105. o. 1831. május 16. 48 Uo. 107. o. 1831. december 31.