Gazdaságtörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 34. (Zalaegerszeg, 1993)
Srágli Lajos—Tóth János: A Majerszky-per körülményei
ge az ország különböző börtöneit járta meg, a budapesti Fő utcai Letartóztatási Intézettől kezdve a szolnoki és zalaegerszegi megyei börtönökig. A vádakat is többször módosították: az ügy, mint olajszabotázs indult, majd a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vált fő elemmé —, mint ahogy a vádiratban is — később ismét fontosnak tartották hangsúlyozni a szabotázst. A vádakat, a vádlottak „bűnös" tevékenységét a vádirat 20 a következőkben fogalmazza meg: „A Budapesten 1956. október 23-án kitört ellenforradalom hatására vidéken is a népi demokratikus rendszert gyűlölő elemek mozgolódni kezdtek, s a felvonulások mellett különböző elnevezésű ellenforradalmi bizottságokat hoztak létre. Ez az ellenforradalmi hullámverés Zala megyében 1956. október 26-án vette aktívabban kezdetét. E naptól voltak általában a felvonulások, rombolások és szervezték meg az ellenforradalmi bizottságokat. Ezzel párhuzamosan az üzemekben megalakultak a munkástanácsok, amelyeknek vezetőgárdája azokból az elemekből tevődött össze, akiknek céljuk a népi demokratikus államrend megdöntése volt. Erőszakos fellépésükkel és a jobboldali megnyilatkozásaikkal szinte letarolták azokat a személyeket, akik a munkástanácsokba mint egyszerű emberek be lettek választva, így a munkástanácsokban meghúzódó reakciós erők akarata érvényesült minden határozat meghozatalában. Ezen reakciós erők szoros kapcsolatot tartottak a különböző területi forradalmi bizottságokkal, és ezen keresztül biztosították, hogy a forradalmi bizottságoknak az ellenforradalmi célja az üzemekben is megvalósuljon. Zala megye területén helyezkedik el az ország egyik nagy jelentőségű olajipara. Az olajipar területén megalakult munkástanácsok ellenforradalmi tevékenysége az egész megye területére kihatott, mert nemcsak helyileg — üzemi vonatkozásban — szították és vitték az ellenforradalmi hangulatot, hanem ezekből az üzemekből autókkal, agitátorokkal a környező községeket járták, a szovjet emlékműveket ledöntötték, felvonulásokat szerveztek és rombolásokat hajtottak végre. így ezen tevékenységükkel lázították fel Zala megye déli részének községeit, ezen túlmenően kihatással voltak a megye északi részén lévő községekre, sőt magára a megyeszékhelyre, Zalaegerszegre is. 1956. október 26-án alakult meg a Lovászi Kőolajtermelő Vállalatnál a munkástanács. Ennek vezetői Farkas Béla bányamérnök és dr. Korim Kálmán geológus terheltek lettek. 1956. október 26-án alakult meg a Budafai Kőolajtermelő Vállalat bázakerettyei üzeménél a munkástanács, melynek elnöke Várkony Rezső, vezetőségi tagjai Göncz István, Kulik István és Falucskai Lajos, valamint dr. Várszegi Lajos terheltek lettek. ZML. Zala Megyei Főügyészség iratai, 1958. szakértői jelentés. Megjegyzendő: a termelő berendezések rendkívül leromlott állapotára már a Dunántúli Fúrási Kerület gépészeti osztályának 1956. február 9-i jelentése is felhívta a figyelmet.
