Gazdaságtörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 34. (Zalaegerszeg, 1993)

Tilkovszky Lóránt: Széchenyi István Zala megyei uradalmai

teljesen paraszti — lakosságot vettek számba; valamennyien magyarok és katolikusok voltak. Temploma, lelkipásztora csak a 306 lakosú Szentgyörgyvárnak és a 435 lakosú Zalaszentlászlónak volt; a 43 lakosú Mánd-puszta az előbbinek, a 142 lakosú Senye az utóbbinak volt filialisa. Iskola is csak Szentgyörgyváron és Zalaszentlászlón volt; a tanító („mester"), aki többnyire csak olvasni és imádkozni tanította meg az iskolába gyér számban és inkább csak télen járó gyermekeket, egyúttal a jegyző' (nótárius) teendó'it is ellátta a helységben. A tanítói fizetésről csak egyetlen konkrét adatunk van: Zalaszentlászlón, ahol tovább lehetett tanulni az átlagosnál, a tanító évi 25 Ft-ot kapott egy alapítványból (legatum). Önálló háztartása 146 családnak volt, (ezek 1 Ft ún. gazdapénzt fizettek az uraságnak): 93 telkesjobbágy és 53 házas zsellér. A mások háztartásában élő ún. hazátlan zsellérek száma 23 volt; Mánd-puszta lakosságát csaknem egészében uradalmi cselédek tették. A telkes jobbágyok teleknagyság szerinti megoszlása (egész- és résztelkesek) nem derül ki az összeírásból, mely csak azt tartotta fontosnak rögzíteni, hogy a ténylegesen bírt telkek vagy résztelkek összesítésével hány egész telek számítható az egyes helységekre, illetve az uradalom egészére: az urbárium által megszabott termék- és munkaszolgáltatások egy része ugyanis az egésztelkek száma (továbbá a házas, illetve a hazátlan zsellérek száma) szerint járt az uraságnak. Minthogy az urbárium szerint egy egész telek után 1 itce

13 vaj, 2 db kappan, 2 db csirke, 12 db tojás járt, valamint 6 font

14 fonás, az efajta adományok (datia), illetve szolgálmány (administrate) — a szentgyörgyvári uradalomban megállapított 50 egész teleknyi úrbéres állománynak megfelelően — 81/2 itce vajat, 101 db kappant, ugyanannyi csirkét, 606 db tojást, illetve 228 font fonást jelentett tehát; ezeket természetben (in natura) szolgáltatták. Az urbárium szerint egy jobbágyi egész telek után 1 öl fa

15 hordása jár az uraságrészére az erdőből, a szentgyörgyvári uradalomra megállapított 50 egész teleknyi úrbéres állománynak megfelelően ez 50 öl fa. Az uradalom számára az ölfa vágása a házas zsellérek kötelessége volt. Az urábrium szerint egy-egy házas zsellérnek 1/2 öl fát kellett vágnia, tehát az ezen uradalomban lévő 53 házas-zsellér összesen 26 1/2 öl fát tartozott vágni évente. (Ez alig több mint fele az ölfa hordási úrbéres kapacitásnak.) Ugyancsak az urbárium szerint 4 egész telek után jár az uraságnak évente 1 hosszúfuvar. Ennek megfelelően a szentgyörgyvári uradalom a maga 50 egészteleknyi úrbéres állománya alapján évente 12 hosszúfuvart vehetett igénybe. A jobbágyok robotkötelezettségét illetően az urbárium úgy rendelkezett, hogy egy egész telek után 52 napi igásrobot (marhásrobot) jár; ez a szentgyörgy13 1 itce = 0,84 liter 14 1 font = 0,56 kilogramm 16 1 öl fa = 4 köbméter