Gazdaságtörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 34. (Zalaegerszeg, 1993)

Bilkei Irén: Egy zalai köznemes pályája a a XVI. században

Politikai szereplésére pedig kiterjedt levelezése nyújt adatokat Nádasdy Tamással, Kanizsay Orsolyával, az ő szolgálatukban álló familiárisokkal, valamint a korabeli Zala szinte valamennyi fontosnak számító személyiségével.

8 Régebbi történeti szakirodalmunkban a Nádasdy-család leveleiből ismerős Csány Ákos, főleg, mint a törökellenes harcok aktív résztvevője.

9 Aleveleket a XVI. század kutatói hosszúidő óta fontos információkat hordozó forrásként ismerik. A három részre szakadt országban esemény volt a levél, a kommunikáció egyetlen eszköze, amiben szó esett a magánélet, a hétköznapok gondjaitól az ország sorsát eldöntő kérdésekig.

10 Csány Ákos levelezése is bővelkedik információkban. A tőle elküldött levelekben minden jel arra mutat, hogy ő maga is írástudó ember volt. 2. Életrajzi adataihoz néhány biztos kiindulópont mutatkozott az oklevelekben. Ezek szerint a Hahót-Buzád nemzetségből származó zalai nemes Csány-család közvetlen őse Csák tárnokmester és bán 1234—1269 között. A család Csány falutól kapta nevét, amely falu birtokában más zalai falukkal (Szőlős, Kistilaj, Becsvölgye) együtt Mátyás király erősíti meg 1475-ben Csány Jánost, fiait és unokáját. Ezek a falvak a család törzsbirtokai a XVI. században is. Ennek a Jánosnak a fia Balázs, akiről tudjuk, hogy az 1505. évi országgyűlésen Zala vármegye követe volt, 1518-ban pedig II. Lajos király tanácsosának nevezték ki.

11 Ezenkívül 1500—1501-ben, valamint 1520-ban megyei alispán volt.

12 Nagy Iván családfáján itt megszakadtak az adatok, és nagy genealógiai művének megjelenése után fél évszázaddal később Holub József, Zala megye monográfusa is azt írja egy levelében, hogy a XVI. század első felében élt Ákost és Bernátot nem tudja elhelyezni a családfán.

13 Csány Balázs fiát, Ákost először 1515-ben említi egy hiteleshelyi oklevél,

14 így valószínűleg a tízes évek elején született. Ugyanezen oklevélből ismerjük testvérei nevét is: Miklós, István és János. Közülük Ákos mellett csak Miklós érhette meg a férfikort. 1549 és 1551 között több oklevélben Miklóssal és fiaival: 8 A Nádasdy-család levéltára. MOL. E. 185. Magyar Kamara Archívuma, ill. az erről készült mikrofilmek: X. 1713. 8 Mályusz E.,Az Országos Levéltár Nádasdy Levéltárának magyar levelei. L+K1,1923 — 7,1929. — „Szerelmes Orsikám" —. A Nádasdyak és Szegedi Kőrös Gáspár levelezése. Magyar Levelestár V. szerk. Vida F. (Bp., 1988). — KomáromyA., Magyar levelek a XVI. századból. Történelmi Tár 8, 1907, 121—160; 9, 1908, 431—459. — Szalay A., 400 magyar levél a XVI. századból, 1504—1560. (Bp., 1861) 10 A levélről általában: Bakács L, A missilis. LtK. 37, 1966. 17—30. 11 Nagy I., Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal II. (Pest, 1858) p. 96— 97. — Csáki i. m. 138. 12 Holub J., Zala megye története a középkorban (Pécs, 1929) 473—477. 13 ZML. XIII. 6. Csány-család levéltára. 14 ZML. XV. 1. Dl. 209.