A szabadságharc zalai honvédei 1848-1849 - Zalai Gyűjtemény 33. (Zalaegerszeg, 1992)

BONA GÁBOR: AZ 1848/49-ES HONVÉDSEREG ZALA MEGYEI SZÜLETÉSŰ TISZTJEI

A honvédsereg alakulásakor ő is az elsők között jelentkezett (1848. máj. 23-án kelt áthelyezési kérelme), s három héttel később már Debrecenben találjuk, mint a szerveződő 10. honvédzászlóalj főhadnagyát. Az elsőként alakult többi zászlóaljhoz hasonlóan július második felében a 10-es honvédek is a Délvidékre kerültek. Itt 1848 végéig számos ütközetet vívtak a bácska—bánsági szerb felkelőkkel, illetve császári csapatokkal. Ezek során Ádámot századossá léptették elő (okt. 6.). 1848/49 fordulóján a zászlóaljat a főhadiszíntérre, Görgei feldunai hadtestének megerősítésére vezényelték. Parancsnokságát ugyanekkor (1849. jan. 6-án) a dandárnokká kinevezett Gergely János őrnagytól Ádám százados vette át. Katonái élén részt vett a hadtest híres téli felső-magyarországi visszavonulásában, a közben adódó kisebb összecsapásokban, valamint a branyiszkói ütközetben és a kápolnai csatában. A dicsőséges tavaszi hadjárat következett. Ennek során Hatvannál (ápr. 2.) került tűzbe zászlóaljával. A hadjárat befejezését követően Buda ostromára került sor. A falvak elleni első rohamot május 4-én a Kmety hadosztály két zászlóalja intézte a Víziváros irányából. Az egyik közülük a 10. honvédzászlóalj volt, amely az ellenség tüzében súlyos veszteségeket szenvedett. A katonáit rohamra vezető Ádám Ferenc térdlövést kapott. Vitézsége jutalmául Görgei tábornok a vár bevételét követően, május 22-én őrnaggyá léptette elő. Sebéből azonban csak július legvégén gyógyult fel, s vehette át a gyakorlatban is a 10. zászlóalj vezetését. Még ott küzdött a temesvári csatában, de már ez volt az utolsó. A Feldunai hadsereg fegyverletételének hírére a Kmety-hadosztály maradványai Lúgosról Borosjenőre vonultak, hogy megadják magukat a cári csapatoknak (aug. 22.). Nem tudhatták, fölösleges dolog, mivel a cár egyezményben kötelezte magát, hogy minden, csapatai fogságába esett magyar honvédet kiad a császáriaknak. Alig egy hét múltával megtörtént az átadás és a szortírozás. A honvédseregben szolgálatot vállalt volt cs. kir. tisztekhez hasonlóan Ádám Ferenc is az aradi hadbíróság elé került. 1850. február 25-én mondták ki rá a halálos ítéletet, melyet azonban nála 8 év várfogságra változtattak. 1852 nyarán az aradi várbörtönből szabadult amnesztiával. Későbbi sorsáról annyi ismeretes, hogy évtizedekig a Magyar Nemzeti Színház gondnokaként kereste kenyerét. 1898-ban Budapesten halt meg.

16 Csúzi és pusztaszentmihályi CSÜZY PÁL őrnagy apja, idősebb Csúzy Pál Becsehely földbirtokosa volt, a család Zala megye egyik leggazdagabbika. Ifjabb Csúzy Pál 1845 és 1848 között a zalai liberális ellenzék egyik vezérszónoka, 1847/48-ban pedig országgyűlési követe volt. 1848 októberében százados lett a megye önkéntes nemzetőrzászlóaljánál, mellyel Perczel seregének kötelékében részt vett a Muraköz felszabadításában. Novemberben átminősítették honvédszázadosnak, miután alakulatából a 47. honvédzászlóalj lett. Ám már egy hónap múlva, december 19-én őrnaggyá és a 61. zászlóalj parancsnokává nevezték ki. A hó végén, 1849. januárjának elején a Perczel-hadtest többi, még alakulás alatt álló zászlóaljával a Tisza mögé vonultak. Itt megkapták ruházatukat és fegyverzetüket, és még január közepén besoroltak a Szolnokkal átellenben, a Tisza túlpartján álló magyar se-