A szabadságharc zalai honvédei 1848-1849 - Zalai Gyűjtemény 33. (Zalaegerszeg, 1992)

BONA GÁBOR: AZ 1848/49-ES HONVÉDSEREG ZALA MEGYEI SZÜLETÉSŰ TISZTJEI

tes nemzetőrzászlóaljnál, részt vesz a Jellacic elleni harcokban. Dec. 3. (l)-től főhadnagy a zászlóaljából alakuló 51. honvédzászlóaljban. 1849 februárjában az eszéki várőrséggel teszi le a fegyvert.

121 PETRICH GYÖRGY szül.: 1825. Ősi (Veszprém megye), 1848 nyarán gazdasági gyakornok majd önkéntes lesz a 7. honvédzászlóaljban. Később őrmester, okt. 3. (l)-től hadnagy ugyanitt. Zászlóaljával Lipótvár feladásakor a császáriak fogságába esik (1849. febr.). A szabadságharc végéig Königgraetzben tartják. 1867-ben Sümegen él, a Zala megyei honvédegylet tagja.

122 PLOSSER (Klosszer?) BOLDIZSÁR szül.: 1831. Nagykanizsa, r. katolikus. Az 1849. aug. 22-i borosjenői fegyverletételnél az egyik — 45.(?) — honvédzászlóalj hadnagyaként szerepel. Aug. 25-én besorozzák a császári hadseregbe. 1851. márc. 14-én dezertál Hamburgból.

123 POÓK ALAJOS 1848. nov. 10. (okt. l)-től hadnagy, 1849. jan. 16-val főhadnagy a 47. honvédzászlóaljnál. Ápr. 19-én a nagysallói ütközetben ágyúgolyótól megsebesül. A kiegyezés idején esküdt Sümegen, a Zala megyei honvédegylet tagja.

124 POVÁZSAY PÁL szül.: 1832. (1830?). Zalaegerszeg, r. katolikus. Pékinas. 1848 júliusától önkéntes a 7. honvédzászlóaljban. 1849. szept. 2-án, mint menekült honvéd hadnagyot Komáromban a 48. honvédzászlóaljhoz osztják be. 1853tól közvitéz, 1858-ban tizedes a 48. gyalogezrednél. 1867-ben szülőhelyén él, a Zala megyei honvéd egylet tagja.

125 PÜSPÖKY (Püspöki) GRÁCIÁN szül.: 1816. Nemesapáti, r. katolikus. Apja P. János cs. kir. huszár őrnagy, anyja Csány Zsuzsanna. Katonaiskolán tanul. 1834 és 1842 között hadapród az 5. huszárezredben. 1848 őszétől önkéntes, illetve zászlótartó őrmester a 47. honvédzászlóaljnál. Buda bevételénél az elsők között tűzi ki alakulata zászlaját a várfalra, ezért hadnaggyá léptetik elő (1849. máj. 21.). A szabadságharc után Zala megyében bujkál. 1861. március 6-án Pusztamagyaródon hal meg.

126 RIEGLER (Rigler) PÁL szül.: Csáktornya, 1804. jan. 9., r. katolikus. Asztalos mesterséget tanul. 1823-tól közvitéz a 48. gyalogezredben, 1837-ben tizedesként szerel le. A forradalom kitörésekor kereskedő. A budapesti honvédegylet 1867-es nyilvántartása szerint a szabadságharcban honvédfőhadnagy volt, s ekkor kárpitos. A fővárosi honvéd menházban hal meg 1875-ben.

127 Noszlopi SÍPOS BÁLINT szül.: 1825, r. katolikus, andráshidai birtokos. 1848. aug. 18-tól önkéntes a 7. honvédzászlóaljban. Később a 47. zászlóaljnál szolgál, végül hadnagy a 118. honvédzászlóaljban. 1867-ben szabómester Zalaegerszegen. 1896. febr. 1-én ugyanitt hal meg.

128 SÍPOS PÁL 1790 körül született. 1848. nov. 10. (okt. l)-től hadnagy, végül főhadnagy a 47. honvédzászlóaljban. A kiegyezés idején Nagykanizsán él, világtalan, a Zala megyei honvédegylet tagja.

129 SCHLESINGER LAJOS szül.: 1827. Nagykanizsa. Apja S. Salamon, izraelita gabonakereskedő, tönkremegy és öngyilkos lesz. A nagykanizsai gimnáziumban végez, majd kereskedelmi könyvelő. 1844-ben beáll a cs. kir. 48. gyalogezredhez, 1847 januárjában bátyja — Vilmos — pénzért kiváltja a katonaságtól. 1848 nyarától írnok Csány László, a Dunántúl teljhatalmú királyi-, illetve