A szabadságharc zalai honvédei 1848-1849 - Zalai Gyűjtemény 33. (Zalaegerszeg, 1992)

BONA GÁBOR: AZ 1848/49-ES HONVÉDSEREG ZALA MEGYEI SZÜLETÉSŰ TISZTJEI

tői hadnagy, végül főhadnagy a Szombathelyen alakult 7. honvédzászlóaljban. 1849 február elején, Lipótvár feladásakor a császáriak fogságába esik. 1850 januárjában Pozsonyba sorozóbizottság elé állítják, életkora miatt azonban hazaengedik Pápára.

67 Újhelyi BARLA KÁROLY kővágóörsi illetőségű, joggyakornok. 1848 szeptember végén Pesten önkéntes lesz a honvéd tüzérségnél, az első 12 fontos üteghez kerül. Ugyanitt tűzmester, dec. 9. (l)-től hadnagy, majd 1849. febr. 1vel főhadnagy és ütegparancsnok a Feldunai, illetve VII., majd az I. hadtest kötelékében. Az ápr. 4-i tápióbicskei csatában 3. osztályú katonai érdemjelet kap. Június elején megbetegszik, közben ütege a jún. 16-i szeredi ütközetben a császáriak zsákmányául esik. Végül Komáromba került, ahol egy újonnan szervezett 12 fontos üteg parancsnoka a vár feladásáig. Később haláláig ügyvéd Sopronban. Ugyanitt hal meg 1880-ban.

68 BÉKESSY (Békessi) AURÉL MÁRK szül.: Nagykanizsa, 1824. dec. 24., r. katolikus. Jogot végez Pesten és Zágrábban. 1847-től részt vesz a pozsonyi országgyűlés jurátus-ifjúságának politikai mozgalmaiban. 1848 májusában Pesten önkéntes lesz a 2. honvédzászlóaljnál. 1849. ápr. 19. (10)-től honvéd hadnagy és parancsőrtiszt Nagysándor József honvédtábornok mellett. Egyidejűleg a váci ütközetben tanúsított bátorságáért kitüntetik a katonai érdemjel 3. osztályával. Világosnál teszi le a fegyvert, de megszökik és bujkál. Később újságíró, 1857-től a kolozsvári Magyar Futár, 1887-től a nagyszebeni Hermannstadter Zeitung szerkesztője. 1907-től a budapesti honvédmenházban él.

69 BERZSENYI JÁNOS szül.: 1829. Zalaapáti, r. katolikus. A Vas megyei Honvédsegély Egylet 1867-ben kelt kimutatása szerint a szabadságharcban honvédhadnagy volt. 1893-ban felveszik a budapesti honvéd menházba, innen 1894-ben azonban eltávozik.

70 Galánthai BESSENYEY GYÖRGY szül.: Gelse, 1827, r. katolikus. B. Ernő honvédszázados testvére. 1848. nov. 10. (okt. l)-től hadnagy, 1849. márc. 16-val főhadnagy a 47. honvédzászlóaljban, a világosi fegyverletételig. Novemberben besorozzák a császári hadseregbe, 1852 áprilisában pénzért kiváltja magát. A kiegyezést követően Zala megye első aljegyzője. Később ügyész Zalaegerszegen. Ugyanitt hal meg 1891. ápr. 27-én.

71 BLASINSITS (Blasinchich) FERENC szül.: 1816. Nagykanizsa, r. katolikus. Volt huszárőrmester (1833-tól 1847-ig az 5. huszárezredben szolgál). 1849. júl. 1-től hadnagy Noszlopy Gáspár kormánybiztos Dél-Dunántúlon szerveződő önkéntes serege lovas századánál. Szept. 13. (l)-től főhadnagy a 14. Lehel huszárezred — részben századából —, a komáromi várőrségnél alakuló osztályánál. A vár feladása után besorozzák, 1852-ben rokkantként szerel le.

72 BODENBURG ANDRÁS szül.: 1808. Keszthely, r. katolikus. Borbély, majd cs. kir. lovassági altiszt (1827-től 1841-ig szolgál). A szabadságharcban előbb a kassai lovas nemzetőrség őrmestere, végül — a világosi fegyverletételnél — főhadnagy a 2. huszárezredben. A kiegyezés idején Miskolcon él, a Borsod megyei honvédegylet tagja.

73