A szabadságharc zalai honvédei 1848-1849 - Zalai Gyűjtemény 33. (Zalaegerszeg, 1992)

BONA GÁBOR: AZ 1848/49-ES HONVÉDSEREG ZALA MEGYEI SZÜLETÉSŰ TISZTJEI

A vár feladása után emigrációba ment, s huzamosabb ideig az Egyesült Államokban élt. A kiegyezés azonban már itthon — Budán — találta.

6VASVÁRY JÓZSEF Keszthelyen született 1821-ben, r. katolikus vallású volt. Tanulmányait a helyi Georgikonon végezte, majd 1843-ban beállt a cs. kir. 19. gyalogezredbe. A szabadságharc kitörése ugyanitt tizedesként találta. Az ezred III. zászlóaljával 1848 júniusában a Délvidékre vezényelték, és részt vett a szerb felkelők elleni harcokban. Októberben alakulata, ahogy népszerűen nevezték a „Schwarzenberg-zászlóalj" — névadójuk Carl Schwarzenberg herceg cs. kir. tábornok volt — dunántúli sorozású lévén csatlakozott a honvédsereghez, s annak kötelékében harcolt a világosi fegyverletételig, öszszesen mintegy 30 csatában és ütközetben vett részt, és a honvédsereg egyik legkitűnőbb zászlóaljaként tartották számon. E harcok részese lett Vasváry is, aki 1848. okt. 18-án őrmester, dec. 20-án hadnagy, 1849. jan. 15. (5)-én főhadnagy, végül ápr. 24. (10)-én százados lett. (1849 június végén a zászlóalj a 109. honvédzászlóalj besorolást kapta.) Vasváryt a szabadságharc leverését követően visszasorozták a császári hadseregben újjászervezett ezredéhez. 1851 januárjában rokkantként bocsátották el. A kiegyezés idején a Somogy megyei honvédegylet tagja volt.

63 Honvédfőhadnagyok és hadnagyok BABITS JAKAB szül.: 1824. júl. 24-én Szőc községben, r. katolikus. Tanítóképezdét végzett. A szabadságharcban végső rangja és beosztása szerint hadnagy és az 1., vagy a 2. honvéd utászzászlóalj segédtisztje volt. Neve szerepel a világosi fegyverletételi jegyzéken. 1867/68-ban a Veszprém megyei honvédegylet tagja, az 1870-es években megyei esküdt Pápateszéren. 1894. máj. 17-én halt meg.

64 BABOS PÁL szül.: Kozmadombja, 1824., r. katolikus. Apja B. József, Zala m. táblabírája és salomvári birtokos. Tanulmányait a belovári katonaiskolán végzi. 1845-ben felveszik a magyar nemesi testőrséghez, innen a szabadságharc hírére hazatér. 1848. szept. 27-től főhadnagy a Szepességben alakuló 19. honvédzászlóaljnál. Az 1849. jan. 4-i kassai csatában fogságba esik. Hadbíróság elé kerül, mely megfosztja cs. kir. hadnagyi rangjától (Pest, 1850. máj. 31.), de szabadon engedik. Az 1850-es években novellái és irodalmi fordításai jelennek meg különböző lapokban. Fiatalon hal meg, 1861-ben Salomváron.

65 BÁCSI (BÁTSY) LAJOS szül.: Nyírád, 1826, r. katolikus. 1846-tól közvitéz, 1848. szept. 11-től tizedes a cs. kir. 8. Koburg huszárezrednél Galíciában. Dec. 8-án 37 társával megszökik, hazatér és csatlakozik a honvédsereghez. Dec. 22. (16)-tól hadnagy, 1849. febr. 16-val főhadnagy a honvédseregben újjászervezett ezredénél. (Feltehetően azonos Bajcsi Lajos 1848-as honvédfőhadnaggyal, aki 1905ben az Árva megyei Geczelyen hunyt el.)

66 BARANYAY (Baranyai) PÁL Teskándon született 1811-ben. 1834-től 1844ig, Zala megye egerszegi járásának esküdtje — Árvay Sándor tiszttársa szerint: — „élemedett egyén". 1848 júniusától önkéntes, júliustól őrmester, okt. 6. (1)-