A szabadságharc zalai honvédei 1848-1849 - Zalai Gyűjtemény 33. (Zalaegerszeg, 1992)
Az 1848–1849-es szabadságharc zalai honvédéinek névtára
legmagasabb rangú zalai honvédtisztek rövid életrajzát, esetenként arcképét is. (Itt kell megjegyeznünk, hogy a mellékelt arcképek jelentős 1 részét is Bona Gábor könyvei nyomán kutattuk fel. Azokat, amelyeket nem sikerült eredetiben felkutatni, innen vettük át közlésre. A többi arckép eredetijét valamelyik zalai közgyűjtemény őrzi, nem egy közülük most lát először napvilágot.) Néhány esetben kiegészítettük, pontosítottuk adatainkat a Göcseji Múzeumban készülő „Zala megye történelmi emlékhelyei" elnevezésű gyűjtemény segítségével. Hasznosítottuk a „Történeti emlékek Veszprém megyében" című, 1980-ban megjelent kiadványt is. Nagy segítség volt számunkra — és egyben munkánk ellenőrzése is —, hogy két lelkes lokálpatrióta, a tapolcai Tóth József és a díszeli Gelencsér Ferenc a helyi anyakönyvekben azonosította a tapolcai és díszeli honvédek túlnyomó többségét —, szíves közreműködésükért ezúton is köszönetet mondunk! Névtárunk összeállításakor így végül is — néhány kivételtől eltekintve — csak a legfontosabb, viszonylag sok nevet tartalmazó összeírásokat, forrástípusokat vettük figyelembe, a több mint 6000 honvéd egyenkénti, anyakönyvek szerinti azonosítására nem volt módunk. Éppen ezért munkánkat korántsem tekintjük véglegesnek, lezártnak és hibáktól mentesnek, sőt arra kívánjuk ösztönözni olvasóinkat, hogy az általuk ismert adatokkal egészítsék ki a hiányos életrajzokat, korrigálják tévedéseinket, kutassák fel településük (szűkebb vagy tágabb környezetük) emlékezetre, megbecsülésre méltó honvédéinek mind több adatát — tegyék ilyen módon is élőbbé a szülőföldhöz, annak hagyományaihoz való kötődésüket! Útmutató a névtárhoz Névtárunk Zala megye 1848—49-es határait figyelembe véve, az úgynevezett „történeti Zala megye" területén fekvő valamennyi település honvédéinek névsorát közli. Ilyen módon (Zala megye mai területén kívül) ismertetjük az 1950-ben Veszprém megyéhez csatolt Balaton-felvidéki települések, valamint a trianoni (majd a Párizs környéki) békeszerződés révén Jugoszláviához került, ma Szlovéniához és Horvátországhoz tartozó egykori zalai községek, városok honvédéinek adatait is. Nem dolgoztuk fel viszont azokat a területeket, amelyek 1950-ben Vas és Somogy megyétől kerültek Zala megyéhez. A megye településeit az 1848-ban használatos településnevek betűrendjében rendszereztük, mindegyik településnél utalva annak mai nevére is. A kötetben megtalálhatók a mai (részben jugoszláviai) településnevek is, ezeknél utalunk a települések korabeli elnevezésére, és arra, hogy mely települések egyesüléséből alakultak ki. Mind a településneveket, mind (azokon belül) a honvédek neveit szoros betűrendben közöljük. Néhány esetben a különböző összeírásokban ugyanaz a személy némileg eltérő vezeték-, vagy más keresztnévvel szerepelt, ezeket a változatokat zárójelben tüntettük fel. Akiről a nevén kívül semmit sem tudunk, az csupán a császáriak 1850-es összeírásában, akinek pedig csak életkorát és foglalkozását tüntettük fel, az az 1848—49-es újoncozási jegyzőkönyvekben szerepelt. A katonai rangot és annak az alakulatnak a számát, ahol az illető szolgált, a 7. honvédzászlóalj önkénteseinek ki-