A szabadságharc zalai honvédei 1848-1849 - Zalai Gyűjtemény 33. (Zalaegerszeg, 1992)

BONA GÁBOR: AZ 1848/49-ES HONVÉDSEREG ZALA MEGYEI SZÜLETÉSŰ TISZTJEI

követően lépett a hadszíntérre. Ekkor Asbóth Lajos önálló hadosztályához került, és részt vett a tavaszi hadjáratban. 1849 májusában újabb tízegynéhány honvédzászlóalj alakítása kezdődött meg, melyek tisztikarát a magukat kitüntetett tisztekből állították össze. Göncz százados — május 7. (l)-én kapta előléptetését még a 49-eseknél — ekkor a 97. zászlóaljhoz került. Július közepétől honvédéivel Tokajt, illetve a tiszai átkelőt védte Knezic tábornok „tiszai megfigyelő hadoszlopában". Végül a visszavonuló Feldunai hadsereghez csatlakozva alakulatával Világosnál fejezte be a szabadságharcot. Szülőhelyére hazatérve ismét gyógyszerész lett, s Csáktornya közmegbecsülésnek örvendő polgáraként 1880-ban halt meg.

37 HARSAY FERENC 1822-ben Nagykanizsán született. R. katolikus vallású volt. A gyógykovács mesterséget tanulta ki, majd 1841-ben katonai szolgálatra vonult be a cs. kir. 5. tüzérezredhez. E csehországi sorozású, cseh és német legénységű ezred az 1840-es években huzamosabb ideig Budán állomásozott. Soraiba viszonylag sok magyar kérte felvételét — és vitte át később tüzérségi szakismereteit a honvédseregbe. így tett Harsay is, aki az ezred tizedeseként már az első honvédüteg szervezésekor átlépett, s 1848 júliusától mint az „első honvéd 6 fontos gyalogüteg" tűzmestere (őrmestere) feszített a honvéd atillában. Jellacic támadásának megindulását követően nagy gyorsasággal folytatódott a honvéd ütegek szervezése, s ezekhez tisztek kellettek. Harsay előrerukkolt, szeptember 14. (16)-án hadnagy lett és egy fél-üteg élén már ott harcolt szeptember 29-én Pákozdnál. Ettől kezdve a világosi fegyverletételig a Feldunai — illetve VII. — hadtest kötelékében maradt. November 20. (16)-tól főhadnagyi, dec. 14. (16)-tól századosi rendfokozatban egy 6 fontos gyalogos üteget vezetett. Az 1849. április 2-i hatvani ütközetben a katonai érdemjel 3. osztályával tüntették ki. A szabadságharc után, 1849. nov. 10-én közlegényként besorozták a cs. kir. 27. gyalogezredbe. Innen 1851. jún. 30-án szerelték le — s ez egyben az utolsó adat, melyet vele kapcsolatban ismerünk.

38 Hertelendi és vindornyalaki HERTELENDY KÁLMÁN 1820. márc. 28-án született Lesencetomajon, Hertelendy Károly, Zala megye alispánja Deák Ferenc követtársa és Nedeczky Terézia gyermekeként. Jogot végzett, majd 1844ben Zala megye alszolgabírája lett. A szabadságharcban 1848. szeptemberétől a Zala megyei önkéntes nemzetőrzászlóalj, illetve nov. 10. (l)-től az előbbiből szervezett 47. honvédzászlóalj századosaként vett részt. Több visszaemlékezés szerint Buda 1849. máj. 21-i bevételénél az ő lövése sebesítette meg halálosan Heinrich Hentzi vezérőrnagyot, a császári várparancsnokot. A világosi fegyverletétel után őt is besorozták közlegényként, 1850 október végén 500 forint ellenében azonban megváltotta magát a katonáskodástól. Később birtokán gazdálkodott. 1869-ben Zalaszentgrót országgyűlési képviselőjévé választották, majd 1872-ben Zala megye főispánjává nevezték ki. 1875. nov. 18-án szülőhelyén hunyt el.

39 Palini INKEY JÁNOS, Inkey Kázmér honvédőrnagy öccse, 1825. jan. 14-én született Palinban. R. katolikus volt.