A szabadságharc zalai honvédei 1848-1849 - Zalai Gyűjtemény 33. (Zalaegerszeg, 1992)

BONA GÁBOR: AZ 1848/49-ES HONVÉDSEREG ZALA MEGYEI SZÜLETÉSŰ TISZTJEI

DEÁK LAJOS (Zala-) Tárnokon született 1818. augusztus 24-én, r. katoli­kus, apja Deák József, megyei birtokos, anyja István Katalin, ő maga pedig Deák Ferenc unokatestvére volt. 1834-ben önkéntes lett a cs. kir. 48. gyalogez­rednél, négy év szolgálat után leszerelt. 1838-ban nőül vette Farkas Juditot, akitől hét gyermeke született. 1848. júniusában a zalaegerszegi járás nemzetőr századosává választották, majd november 10-én a 47. honvédzászlóaljhoz kapott századosi kinevezést. 1849 februárjától kezdődően neve a zászlóalj nyilvántartásaiból azonban hiány­zik, s más alakulatnál sem bukkan fel. Feltételezhetően kilépett a katonai szolgálatból. A kiegyezés idején születési helyén gazdálkodott, és a Zala megyei hon­védegylet tagja volt. 1879. szeptember 29-én hunyt el Tárnokon. 34 FARKAS JÁNOS Nagykanizsán született 1798 körül. 1848 tavaszán Zala megye katonai biztosa volt, ami vármegyei hivatalt jelentett. 1848 decemberében Nemegyei Bódog őrnagy önkéntes csapatának száza­dosa lett. Nevezett őrnagy a Dunántúlon szervezett egy kb. 2000 főből álló kis sereget, melynek egy keszthelyi és egy nagykanizsai százada is volt. Az utóbbit vezette Farkas. A hó végén az Észak-Bácskába vonultak, ahol Sza­badka, majd Szeged védelmében vettek részt. 1849 március közepén Nemegyei csapatából két reguláris honvédzászlóalj alakult, a korábban megsemmisült 7. és 41. pótlásául a (második) 7. és a (má­sodik) 41. Farkas százados ekkor a 7.-hez nyert beosztást, ahol az 5. század parancsnoka lett. Végigküzdötte a Bácska felszabadításával végződő hadjá­ratot (március—április), majd 1849 nyarán a Jellacic elleni harcokat. Ez utóbbi során — június 7-én Kátynál — súlyosan megsebesült. A szabadságharc utolsó szakaszában zászlóaljával a péterváradi várőrség­nél szolgált, s a vár őrségével tette le fegyverét szeptember 7-én. A péterváradi kapitulánsok — a komáromiakhoz hasonlóan — amnesz­tiában részesültek, Farkas János így szabadon hazatérhetett. 1863-ban Zala­egerszegen hunyt el. 35 Gyulai GAÁL ENDRE 1816 körül született, az apja Gaál Miklós '48/49-es honvédtábornok testvére, Gaál József táblabíró volt. Szegváron lakott, és 1841—1844 között a szántói járás alszolgabírája volt. A szabadságharc során végig az említett tábornok mellett szolgált segéd­tisztként, 1848. nov. 24. (16) főhadnagyi, illetve 1849. jan. 1-től honvédszázadosi rendfokozatban. A kiegyezést követően Zala megye főbírájává választották. Keszthelyen halt meg 1883-ban. 36 GÖNCZ (KÁROLY) LAJOS — neve időnként szerepel Göntz-ként is — kisnemesi családból született 1812-ben Csáktornyán. R. katolikus volt. Gyógy­szerésztanfolyamot végzett. 1831 és 1834 között felcser volt a cs. kir. 3. vadász­zászlóaljnál. 1834-ben önkéntesként beállt az erdélyi sorozású 51. gyalogezred­be, ahonnan hat év múltán, mint hadapród őrmester szerelt le. Szakmájához visszatérve gyógyszerész lett. Katonai szolgálatát a szabadságharcban 1848. nov. 11. (l)-én mint a 49. honvédzászlóalj hadnagya, illetve dec. 26. (16)-tól főhadnagya kezdte. Ez a zászlóalj 1849 februárjáig tartalék-, illetve kiképző-zászlóalj volt, s csak azt

Next

/
Oldalképek
Tartalom