A szabadságharc zalai honvédei 1848-1849 - Zalai Gyűjtemény 33. (Zalaegerszeg, 1992)
BONA GÁBOR: AZ 1848/49-ES HONVÉDSEREG ZALA MEGYEI SZÜLETÉSŰ TISZTJEI
DEÁK LAJOS (Zala-) Tárnokon született 1818. augusztus 24-én, r. katolikus, apja Deák József, megyei birtokos, anyja István Katalin, ő maga pedig Deák Ferenc unokatestvére volt. 1834-ben önkéntes lett a cs. kir. 48. gyalogezrednél, négy év szolgálat után leszerelt. 1838-ban nőül vette Farkas Juditot, akitől hét gyermeke született. 1848. júniusában a zalaegerszegi járás nemzetőr századosává választották, majd november 10-én a 47. honvédzászlóaljhoz kapott századosi kinevezést. 1849 februárjától kezdődően neve a zászlóalj nyilvántartásaiból azonban hiányzik, s más alakulatnál sem bukkan fel. Feltételezhetően kilépett a katonai szolgálatból. A kiegyezés idején születési helyén gazdálkodott, és a Zala megyei honvédegylet tagja volt. 1879. szeptember 29-én hunyt el Tárnokon. 34 FARKAS JÁNOS Nagykanizsán született 1798 körül. 1848 tavaszán Zala megye katonai biztosa volt, ami vármegyei hivatalt jelentett. 1848 decemberében Nemegyei Bódog őrnagy önkéntes csapatának századosa lett. Nevezett őrnagy a Dunántúlon szervezett egy kb. 2000 főből álló kis sereget, melynek egy keszthelyi és egy nagykanizsai százada is volt. Az utóbbit vezette Farkas. A hó végén az Észak-Bácskába vonultak, ahol Szabadka, majd Szeged védelmében vettek részt. 1849 március közepén Nemegyei csapatából két reguláris honvédzászlóalj alakult, a korábban megsemmisült 7. és 41. pótlásául a (második) 7. és a (második) 41. Farkas százados ekkor a 7.-hez nyert beosztást, ahol az 5. század parancsnoka lett. Végigküzdötte a Bácska felszabadításával végződő hadjáratot (március—április), majd 1849 nyarán a Jellacic elleni harcokat. Ez utóbbi során — június 7-én Kátynál — súlyosan megsebesült. A szabadságharc utolsó szakaszában zászlóaljával a péterváradi várőrségnél szolgált, s a vár őrségével tette le fegyverét szeptember 7-én. A péterváradi kapitulánsok — a komáromiakhoz hasonlóan — amnesztiában részesültek, Farkas János így szabadon hazatérhetett. 1863-ban Zalaegerszegen hunyt el. 35 Gyulai GAÁL ENDRE 1816 körül született, az apja Gaál Miklós '48/49-es honvédtábornok testvére, Gaál József táblabíró volt. Szegváron lakott, és 1841—1844 között a szántói járás alszolgabírája volt. A szabadságharc során végig az említett tábornok mellett szolgált segédtisztként, 1848. nov. 24. (16) főhadnagyi, illetve 1849. jan. 1-től honvédszázadosi rendfokozatban. A kiegyezést követően Zala megye főbírájává választották. Keszthelyen halt meg 1883-ban. 36 GÖNCZ (KÁROLY) LAJOS — neve időnként szerepel Göntz-ként is — kisnemesi családból született 1812-ben Csáktornyán. R. katolikus volt. Gyógyszerésztanfolyamot végzett. 1831 és 1834 között felcser volt a cs. kir. 3. vadászzászlóaljnál. 1834-ben önkéntesként beállt az erdélyi sorozású 51. gyalogezredbe, ahonnan hat év múltán, mint hadapród őrmester szerelt le. Szakmájához visszatérve gyógyszerész lett. Katonai szolgálatát a szabadságharcban 1848. nov. 11. (l)-én mint a 49. honvédzászlóalj hadnagya, illetve dec. 26. (16)-tól főhadnagya kezdte. Ez a zászlóalj 1849 februárjáig tartalék-, illetve kiképző-zászlóalj volt, s csak azt