A szabadságharc zalai honvédei 1848-1849 - Zalai Gyűjtemény 33. (Zalaegerszeg, 1992)
BONA GÁBOR: AZ 1848/49-ES HONVÉDSEREG ZALA MEGYEI SZÜLETÉSŰ TISZTJEI
Ezt az utat járta meg Bálint is, aki december 9. (10)-én hadnaggyá, december 22. (16)-án főhadnaggyá, 1849. április 1. (l)-én alszázadossá, végül főszázadossá és a tartalék század parancsnokává lépett elő. A szabadságharc folyamán mintegy ötszáz huszár kiképzését vezette. 1867/68-ban nyugalmazott uradalmi számtartóként Szombathelyen élt. 27 Galánthai BALOGH SÁNDOR Keszthelyen született 1827-ben. R. katolikus vallású volt. Tanulmányait a győri jogakadémián végezte, s a szabadságharc kitörésekor joggyakornok volt. 1848 decemberében a honvédsereg tisztjeinek képzésére létrehozott Hadi Főtanoda hallgatója lett Pesten, mellyel 1849 januárjában Debrecenbe települt át. Itt tovább folyt a hallgatók kiképzése, Balogh azonban április elején (márc. 16-tól számítandó ranggal és illetménnyel) főhadnagyként Hatvani Imre gerillacsapatába lépett. Feladatuk — az úgynevezett Zaránd megyei különítmény kötelékében — az volt, hogy a Bihari Érchegységet megszállva tartó román felkelőktől védjék Debrecent és a határos Alföld magyarságát. E feladatukat sikeresen teljesítették, ám május második felében, amikor Hatvani kellő körültekintés nélkül az Érchegység belsejébe nyomult, csapatának nagyobb része megsemmisült. E harcok során Abrudbányánál Balogh maga is sebet kapott. Felépülését követően, augusztus 10-én századosként földijeinek zászlóaljába, a 47. honvédzászlóaljhoz osztották be. Velük tette le a fegyvert három nappal később Világosnál. 1849 novemberében közlegényként besorozták a császári 59. gyalogezredbe. Egy év múlva szabadságolták, véglegesen azonban csak 1857-ben szerelték le. Később tanári diplomát és jogi doktorátust szerzett. A kiegyezés után ügyvédként működött Budapesten, s huzamosabb ideig a jogtudományi államvizsga-bizottság tagja volt. Egyben a közélet ismert szereplője. A budapesti állatkert támogatására alakult társadalmi egyesület elnöke, a Szent István Társulat alelnöke, valamint a 48-as Honvédegyletek Országos Választmányának tagja. 1862-ben Schweidel Saroltát, Schweidel József aradi vértanú honvédtábornok leányát vette feleségül. Budapesten halt meg 1916-ban. 28 Galánthai BESSENYEY ERNŐ Gelse községben született 1818. május 21én. Apja Bessenyey Lajos, Zala megyei közbirtokos és táblabíró, anyja Bertalan Franciska volt. Jogot végzett, s a szabadságharc kitörésekor Zala megye egyik tiszteletbeli tiszti ügyésze volt. Pályáját ő is a Zala megyei önkéntes nemzetőrzászlóaljnál kezdte 1848 szeptemberében főhadnagyként, illetve novembertől azonos rangban a 47. honvédzászlóaljnál. 1849. január 1-vel százados lett a — Somogy megyei — 61. zászlóaljban, s a Központi Mozgó Sereg, illetve a II. hadtest kötelékében harcolta végig a szabadságharcot Komárom várának feladásáig (1849. okt. 2—4.). Az 1850-es években mihályfalvi és zalaszentmihályi birtokán gazdálkodott. 1851-ben családot alapított, felesége Hertelendy Antónia lett. A kiegyezést követően Zalaszentgrót országgyűlési képviselőjévé választották, Deák-párti programmal. 1886. május 27-én Zalaszentmihályon hunyt el. 29 Névedi BOTKA JÁNOS 1828 körül született, apja Botka János, táblabíró, Újfalu birtokosa, anyja Nedeczky Franciska volt. Jogot tanult.
