A szabadságharc zalai honvédei 1848-1849 - Zalai Gyűjtemény 33. (Zalaegerszeg, 1992)
MOLNÁR ANDRÁS: A 7. HONVÉDZÁSZLÓALJ TÖRTÉNETE
2 ^.OL P295. b/31. 147. (Albrecht százados Görgeynek Nádas, nov. 30.) Steier 194. o. (Görgey Kossuthnak Pozsony, 1848. dec. 1.), Pesti Hírlap 1848. dec. 8. (234. sz.) 1153. o. (Lieszkóról nov. 30-án) 240 OL P295. b/31. 160. (Ordódy Görgeyhez, Nádas, 1848. dec. 1.), Közlöny 1848. dec. 6. (179. sz.) 814. o., Pesti Hírlap 1848. dec. 7. (233. sz.) 1149. o. 241 KLÖM XIII 639. o. 242 OL P295. b/30. 115. 243 OL H2. OHB 1848:5240., vö. Közlöny 1848. dec. 12. (185. sz.) 874. o., Pesti Hírlap 1848. dec. 13. (238. sz.) 1169. o., Kéry Gyula: A magyar szabadságharc története napi-krónikákban (1848) Bp., 1899. 677. o., Vörös 51. o., és OL H84. 1849:2779/ mell. (Gruber százados Fanninak Nádasd, 1848. dec. 10.) m Árvay 104—105. o. Szekovics csak szűkszavúan jegyezte fel az eseményeket: „6-án reggel megtámadtuk a lengyeleket Jaboniczon és Leszkón, de itt is sok lúd disznót győzött." (6. o.) Laky Antal pedig csak Ordódy lovának lelövésére emlékezett: „Ordódi lován egy rakéta keresztül ment, mellettünk esett el a ló, de Ordódinak csak a köpönyegét szakasztá ki a lova belével együtt." Laky 156. o.) 245 OL P295. b/31. 195. (Ordódy Görgeynek Nádas, 1848. dec. 6.), b/35. 174. (Görgey Kossuthnak Pozsony, 1848. dec. 7.), 175. (Görgey Ordódynak Pozsony, 1848. dec. 7.) Görgey itt írta még Ordódynak, hogy a „lőszerek tetemes fogyatékainak pótlására a rendelkezés már megtörtént. Miután azonban a tüzérlőszer tartaléka már Komáromba szállítatott, ennek pótlása több napokba kerülend". 246 OL P295. b/31. 231. (Ordódy Görgeynek Nádas, 1848. dec. 12.), H103. bead. 1120. (Mérey Károly Csánynak Nagyszombat, 1848. dec. 13.), KLÖM XIII. 746. o. (Csány Kossuthnak Pozsony, 1848. dec. 13.) 247 OL H103. bead. 1120. (Mellékelve Mérey jelentéséhez, dátum nélkül), KLÖM XIII. 746. o. (Csány Kossuthnak Pozsony, 1848. dec. 13.), vö. Hermann 180., 186. o. 248 KLÖM XIII. 702. o. (A táborkari osztály jelentése Kossuthnak a magyar sereg létszámáról, 1848. dec. 16.), OL P295. b/47. fasc. Dátum nélküli hadrend. Ugyanezeket az adatokat közli Görgey Osánynyal dec. 15-én (OL H103. Vegyes iratok 14. doboz), vö. Vörös 47. o. A hadrendekkel szemben Ordódy 3000 fő körüli magyar sereget emleget (OL H2. OHB 1848:6307.). Szekovics (6. o.) és a támadó császáriak is kb. 3000 főre becsülték a nádasi dandár erejét (Winter-Feldzug 42. o.) . 240 Winter-Feldzug 42—43. o., vö. Breit 1. köt. 160—161. és 168—169. o. 250 OL H2. OHB 1848:6307. (Hasonlóképpen írta le a történteket a 71. (2. pesti) honvédzászlóalj egyik századosa: Birányi 136—137. o.) A Simunich támadásáról beszámoló többi magyar jelentés: KLÖM XIIL 754. o. (Mérey Károly Csánynak 1848. dec. 14. „12 óra délben"), uo. 778. o. (Ordódy Görgeyhez 1848. dec. 14.), OL P295. b/30. 128. (Görgey Guyonnak, Pozsony, dec. 14.), b/31. 235. (Zinnern őrnagy Görgeynek 1848. dec. 14. délután 5 óra), uo. 234. (Kemnitzer százados Görgeynek 1848. dec. 14. este 7 óra), uo. b/30. 130. (Görgey Kossuthnak Pozsony, dec. 14. éjfélkor — ezt közli a KLÖM XIIL 778. o.) és uo. b/31. 249. (Ordódy Görgeynek dec. 14.) 251 Arvay 105—106. o. 252 OL H2. OHB 1848:6020. (Ordódy az OHB-nek, Lipótvár, 1848. dec. 16.), OL P295. b/30. 111. (Görgey Kossuthnak Pozsony, 1848. dec. 3. — „Rendeletem tehát, hogy a nádasi dandár kényszerített visszavonulása esetében Ordódy őrnagy a szükséges erővel vesse magát Lipótvárba, a várparancsnokságot át veendő". Vö. Görgey István 1885. 1. köt. 45. o.), P295. b/31. 235. (Zinnern őrnagy jelenti a dandárparancsnokság átvételét, 1848. dec. 14. délután 5 óra.), Laky 156. o., Árvay 106. o., Szekovics 6. o., Birányi 137. o. 253 OL H2. OHB 1848:6545. (Guyon Kossuthnak, Ógyalla, 1848. dec. 24.), HL 1848/49, 5/487. (Zinnern őrnagy Guyonnak, Lipótvár, 1848. dec. 16.), Görgey Artúr 1. köt. 259. o., Szekovics 7. o., Árvay 106. o., Birányi 137. O. 254 Rabár 369. o., vö. Simunich hírszerzési adatai Lipótvárról: Rapant III/2. 365— 367. o. (Simunich Windisch-Grátz-nek, Nagyszombat, 1848. dec. 21.) Ez a jelentés a 7. zászlóalj létszámát kb. 750 főre tette, szemben az Árvay által jelzett mintegy 450 fővel.
