Kovács Imre: A türjei Premonteri Prépostság története - Zalai Gyűjtemény 32. (Zalaegerszeg, 1991)
I. AZ ALAPÍTÁSTÓL 1569-IG
III. András prépostról az utolsó írásos emlékünk a vasvári káptalan 1527. augusztus 1-én kiállított oklevele, mely szerint a prépost és Szarvaskendy Tóbiás, vitás ügyük eldöntését kölcsönösen Bodó Ferenc királyi főkapitányra bízták. 2 ' 0 A következő ismert oklevél 1531. augusztus 29-iki keltezésű és Márton prépost Józsa Farkas elleni panaszát tartalmazza. A közbeeső négy évről nincsenek írásos emlékeink. Hogy András prépost mikor halt meg és Mártont mikor emelték a türjei préposti székbe, nem tudjuk. Legalábbis az egykorú források nem beszélnek róla. Figyelemreméltó azonban és egyben problémát is jelent az a feljegyzés, amit egy kétszáz évvel később írt türjei házi krónika András prépostról mond. E kései tudósítás szerint 1527-ben Hagymási István váratlan támadással Fr. Andrást, az utolsó premontrei prépostot és a többi konventtagot kiűzte, a levéltárat elvitte, a Szent Anna kápolnát és a monostort is elpusztította. Ezenfelül a Szűzanya csodatevő képét, mely a főoltár ékessége és a prépostság drága kincse volt, ismeretlen helyen elásta. 291 Ez a tudósítás feleletet ad arra a kérdésre, hogyan végződött III. András prépost kormányzása. Viszont kérdésessé teszi két utódjának szereplését. Ha ugyanis — mint a krónika állítja — András volt az utolsó premontrei prépost, akkor két utódja már nem rendtag volt, hanem világi pap, akik csupán kommendátorai voltak a pérpostságnak. Ezzel szemben az említett türjei krónikánál száz évvel korábban, 1637-ben készült kihallgatási jegyzőkönyvek András prépost második utódjáról, Sitkey Mihályról mindenütt úgy emlékeznek meg, mint az utolsó rendi prépostról. 292 Igaz, hogy Sitkey Mihály a prépostságot nem választás, vagy kinevezés alapján kapta, hanem Nádasdy Tamás nádor adományozta neki. 1554-ben még világi ember volt, 1557-ben mint prépost már felszentelt pap, de a rend ruháját még 1561-ben sem viselte. Csak miután a nagyszombati zsinati bíróság erre felszólította, attól kezdve öltötte fel a premontrei szerzetesi ruhát és maradt élete hátralevő részében a rend tagja. Elődjével, Márton préposttal kapcsolatban pedig feltűnő, hogy a korabeli források egyszer sem teszik ki neve mellett a szerzeteseknél szokásos „religiosus fráter" jelzőt, csupán a „Reverendus Dominus"-t, vagy a „Venerabiiis dominus"-! E két utóbbi cím pedig csak azt bizonyítja, hogy Márton prépost felszentelt pap volt, de premontrei szerzetes volta nem igazolható. 8. II. Márton prépostsága (1531—1550) A Hagymásiak pusztításai Türjén 1560-ban, a Márton prépost végrendeletének végrehajtásával kapcsolatos akták az örököst, Válusi Deák Benedeket a prépost testvérének, „fráter gererationalis"-nak nevezik. 294 E megjegyzésből tudjuk, hogy a prépost családi neve szintén Válusi volt. m Ibid. Alm. I. lad. 29. no. 111. (HTA) 291 Memorabilia Fraepositurae Tüjrjenjsis. pp. 3—8. (Kézirat a türjei rk. plébánia könyvtárában) 292 DL. 104, 039 (Batthyány Üt Alm. I. lad. 29. no. 75. A.) 293 Cf. A csorna-premontrei kanonok rend névtára 1868. p. 20.
