Kovács Imre: A türjei Premonteri Prépostság története - Zalai Gyűjtemény 32. (Zalaegerszeg, 1991)
II. A PRÉPOSTSÁG A KOMMENDÁTOROK KEZÉN 1569—1703
segít a mezei munkákban, A tó alatt a sorompó mellett van egy malom, de csak akkor működik, ha árvíz van, vagy ha sok eső esett. Santich prépostnak két jó halastava is volt itt, melyekben csukát, varga halat, széles kárászokat, veres szárnyú halat, ribát, csikót, kövi halat lehetett fogni. Jelentős volt a szőlőhegyből származó jövedelme. A hegy vámból 46 akó bort kapott, az udvarhoz tartozó szőlőben pedig 160 akó bora termett. A szőlőterületet irtásföldekkel növelte és az alsótürjei szőlőhegy szabályzatát is ő állította össze. Ez a szabályzat 21 artikulusban írja elő, hogy mi a kötelessége a hegymesternek és az esküdteknek a rend fenntartásában, mi a teendő a szőlők adásvételénél, hogyan kell gondoskodni a határjelekről, mikor lehet kezdeni a szüretet, mi a büntetése a szőlőhegyen elkövetett különböző bűncselekményeknek. A prépost saját borát a türjei szabad kocsmában egész éven át árusíthatta, amikor azonban másnak sok termett, olyankor az övé megmaradt. Erdejében, mely mintegy 10 mérföld hosszú, és 1 mérföld széles, sertések makkoltatásából volt jövedelme. Jobbágyai karácsonykor kappant és karácsonyfát adtak a prépostnak. Akinek két ökre volt, tartozott egy hold tavaszi gabonát vetni, az ősziek alá pedig háromszor szántani és utána bevetni. Egyéb bérlői közül a tekenyei nemesek a legelőhasználatért évenként 12 kapást adtak, a Tölváryak pedig kilencet. Makkoltatásért minden tizedik ártány volt a fizetség. | Szentpéter, Zalaszeg és Aranyad lakói a legeltetésért és a tűzifavágásért évenként két munkást adtak, a makkoltatásért pedig 1 ártányt, vagy 4 forintot. A dabronci polgárok a legeltetés fejében a prépost számára lekaszálták a rétet és begyűjtötték a szénát. A halastavak körüli rétek használatáért 27 kappan volt az évi bér. Santich prépost 26 alsótürjei jobbágyából Prodinszky Mihály idejére már csak 11 maradt. Az általuk megművelt területből az 1679. évi hagyatéki leltár 17 hold búzaföldet, 41 hold rozsföldet, 1 hold árpaföldet és 36\ hold egyéb szántóföldet sorol fel. 535 Az elveszett birtokok között Santich prépost megemlíti még Véged pusztát Zala megyében, melyet 1486-ban András prépost adott zálogba Laki Kaczor Györgynek. 1644-ben a Bezerédi család birtokolta. András prépost adta zálogba azt a malmot is, mely később az Egeralji család kezére került. A szintén zálogba adott pakodi várnia Béri család jövedelmeit gyarapította. A zalamegyei Vitenyéd birtoka pedig a vasvári káptalan tulajdonába ment át. 530 A prépostság számos malma közül a legrégibb és legjelentősebb volt a Kettősmalom, Dénes bán egykori adománya. Zalai vízimalom volt Barabáshegy közelében. 1620-ban az a veszély fenyegette, hogy le kell állítani. Egeralji Boncz János a szemben levő parton egy új malmot kezdett építeni a Zalán és gát építésével a vizet is a saját malma felé terelte. A Kettősmalom így víz nélkül maradt. Telekessy István prépost emiatt pert indított Egeralji ellen. 1627-ben a vasvári káptalan, a prépostság akkori bérlője megnyerte a pert. Mivel Egeralji a korábbi felszólítás ellenére sem vezette vissza a Zalát 535 O. L. U. et C. F. 46. No. 75., F. 60. No. 58. — DL. 104, 039. — Batthyány lt. Inventáriumok. 1679. 536 Csornai pr. lt. 108. cs. 1. sz.
