Kovács Imre: A türjei Premonteri Prépostság története - Zalai Gyűjtemény 32. (Zalaegerszeg, 1991)
I. AZ ALAPÍTÁSTÓL 1569-IG
ítélte. 304 A Szentgróti család férfiágának kihalta után, annak birtokait nagyrészt a Hagymásiak szerezték meg örökösödés, vétel, vagy csere útján, s a birtokokkal együtt a kegyúri jogot is maguknak követelték. 1535-ben Hagymási János ezt a jogot még a prépostság javára gyakorolta, amikor annak érdekében fáradozott. 1538. augusztus 1-én a prépostság és a Hagymásiak között birtokcsere jött létre. Márton prépost a távol fekvő és a töröktől veszélyeztetett besenyői birtokot elcserélte a Hagymási család türjei birtokrészeivel. Az egyezséget a kapornaki konvent előtt foglalták írásba. Hagymási János a maga és fiai, Péter és László nevében, valamint elhunyt testvére, László kiskorú fiainak, Kristófnak és Leusztáknak nevében, kiknek gyámja is volt, azonkívül az egész Hagymási család és rokonság nevében volt jelen. Az egyezségben Márton prépostnak és konventjének adta a család következő birtokait: Felsőtürjén két jobbágytelket, az egyiken Máté István lakik, a -másik lakatlan, Alsótürjén és Nyavaládon pedig egy-egy szőlőt. Cserébe a prépost a Hagymásiaknak adta a Somogy megyei besenyői birtokot minden tartozékával együtt. Mivel pedig a csere tárgyát képező felsőtürjei birtokot már előzőleg zálogba adták a prépostnak 90 forintért, ezt az összeget a Hagymásiak kötelesek visszafizetni és addig is, amíg ezt megteszik, évenként 2 forint kamatot fizetnek. 305 Két év múlva Hagymási Kristóf és Euszták elérték a nagykorúságot. Ezért gyámjuk, Hagymási János 1540. július 18-án a zalavári konvent előtt kötött egyezségben átadta nekik örökségüket, amelyet eddig ő kezelt. Az egyezmény felsorolja, hogy milyen változások következtek be a vagyonban addig, amíg az a gyám kezelésében volt, többek között azt is, ihogy a felsőtürjei birtokrészt a prépostnak eladta. Hagymási Kristóf és Euszták /az eladáshoz beleegyezésüket adták és biztosították gyámjukat, hogy emiatt nem tesznek neki szemrehányást. 306 De már a következő évben megszegték ígéretüket a Hagymási testvérek. És ezzel az évvel kezdődik a prépostság eddigi történetének legszomorúbb korszaka. E korszak főszereplői: Hagymási Kristóf, ,,a kegyetlenségeiről ismeretes protestáns főúr" 307 és testvére, Hagymási Euszták. Főbb eseményei pedig a következők: 1541 augusztusában Hagymási Kristóf három társával, számos szolgájával és cselédjével fegyveresen rátört a prépostság hetyefői, apsai és felsőtürjei birtokaira. A prépost hetyei jobbágyától, Demeter Páltól 100 mérő zabot, az apsai Hispán Ambrustól pedig egy asztag rozsot raboltak és a szentgróti várba vitték. Hagymási Kristóf a hetyefői és apsai birtokokat a következő év tavaszán visszaadta ugyan, de a felsőtürjeit nem. A megszállás ideje m DL. 33, 450. 305 Az egyezség a vasvári káptalan 1616. április 20-i átiratában maradt fenn: Vasvári kápt. lt. Litt, instr. f. 36. no. 5. — Ugyanennek majdnem szószerinti fogalmazványa: Zalavári kvt. lt. Prot C. p. 406. 306 Zalavári kvt. lt. f. 4. No. 240. 307 Pannonhalmi Rendtörténet, torn. VII. p. 195. ^Batthyány lt. Major. f. 4. no. 51. (HTA) — A jelentés első fele másolatban: Zalavári kvt. lt. f. 19. no. 1002.
