Kovács Imre: A türjei Premonteri Prépostság története - Zalai Gyűjtemény 32. (Zalaegerszeg, 1991)

I. AZ ALAPÍTÁSTÓL 1569-IG

Tűrje A prépostságnak székhelyén is bizonyára kezdettől fogva jelentős birtokai voltak, melyeket alapítójától kapott, de ezekről külön említést az első időkben nem találunk. A 15. századtól kezdve Tűrje egyes részei külön néven is szerepelnek. Egy 1483 május 11-én kelt oklevél külön beszél Nagytürjéről, mely a prépostságé és Kistűrjéről, mely a Szentgróti és Hagymási család tulajdona.

2-"' Egy 1429. évi oklevél pedig néhai Béry András birtokai között szenttamástűrjei részeket is említ. Máskor ezzel a névvel nem találkozunk. Hogy az említett részek hol lehettek, arra egy 1393. január 8-i, vagyonmegosztásról szóló oklevél szövegéből következtethetünk. Ez említi Szent Tamás apostol egyházát, mely Felsőtürjétől nyugatra van. Az elnevezés tehát e kápolnához közel eső részeket jelentheti.

220 Szent Tamás egyháza azóta elpusztult, vele az elnevezés is feledésbe merült. A Béryek hatalmaskodásairól szóló 1525 május 15-i oklevél Alsótűrjét mondja a prépostság birtokának, míg Felsőtürjén a Hagymásiaknak voltak birtokaik.

227 Egy korábbi, 1501. évi oklevél szerint a felsőtürjei szőlők jövedelmének egy része szintén a prépostságot illette.

228 1527. május 18-án Szarvaskendi Tóbiás a szomszédos Vas megyéből betört Zalába, bűntársaival és szolgáival együtt megrohanta Türjét és a prépost nagy türjei jobbágyainak minden lábas jószágát, ökreit, teheneit, birkáit és kecskéit elhajtotta. Ezért András préposton kívül a kárt szenvedett zalamegyei nemesek is beperelték a tetteseket. A zalamegyei gyűlés az ügyet János király elé terjesztette, aki június 1-én utasította Vas megye főispánját, alispánjait és szolgabíráját, hogy Szarvaskendi Tóbiást, aki vasmegyei lakos, a megyei bíróság elé megidéztessék, ügyét haladéktalanul tárgyalják és a hozott bírói ítéletet hajtsák végre.

229 Később azonban András prépost és Szarvaskendi Tóbiás a megyegyűlés helyett Bodó Ferenc királyi főkapitányt kérték fel, hogy mint döntőbíró, tegyen közöttük igazságot.

230 Ezután egy évtizedig nyugalom van Türjén. 1541-től kezdve azonban a berekszói Hagymásiak sorozatosan fosztogatták a türjei birtokot, végül magát a prépostságot is lerombolták. De ez már a prépostság történetének külön fejezete. Az 1542. évi összeírás szerint a prépostságnak Alsótürjén 4V2, Felsőtürjép pedig 4 adózó portája volt. Egyházi adót Alsótürjén 2 portán fizettek, 9 szegény portán nem, míg Felsőtürjén 2 porta fizetett, 5 szegény porta pedig nem fizetett. Az 1549. évi összeírás az alábbi vagyoni helyzetet mutatja: a prépostságnak Alsótürjén volt 4^/2 jobbágyportája, 6 szabadosa, 7 új telepese és 2 zsellére, míg Felsőtürjén 4 jobbágyportája, 1 szabadosa és 1 új telepese.

231 225 DL. 18, 819 — Cf. CSÁNKI D.: Magyarország tört. földr. a Hunyadiak korában, torn. III. p. 118. 226

HOLUB J.: op. cit. torn. II. p. 255. <— MALYUSZ E.: Zsimond-kori okit. torn. I. pp. 298—300. no. 2760. 227 Batthyány lt. Major, f. 4. no. 47. (HTA) 228 Csornai pr. lt. 107. cs. 5. sz. 229 Csornai pr. It. 107. cs. 6. sz. 230 Batthyány lt. Alm. I. lad. 29. no. 111. (HTA) 231 Csornai pr. lt. 14. cs. 9. sz. — Egyháztört. Emi. torn. IV. pp. 149—150. — ibid. torn. V. p. 259.