Kovács Imre: A türjei Premonteri Prépostság története - Zalai Gyűjtemény 32. (Zalaegerszeg, 1991)

I. AZ ALAPÍTÁSTÓL 1569-IG

Magyarországon más volt a helyzet. A 19—20. században, egy-két kísérlettől eltekintve, nem voltak segítő testvérek a magyar kolostorokban. Helyettük világi személyzet végezte a fizikai munkákat. De középkori írásos emlékeink sem szólnak — legalábbis Türjével kapcsolatban — arról, hogy a kolostorban segítő testvérek lettek volna. Annál többször esik szó az oklevelekben a prépost jobbágyairól. Valószínű tehát, hogy a világi földesurakéhoz hasonlóan, a prépostság birtokait is jobbágyok művelték meg. A türjei prépostoknak a jobbágyaikkal szemben tanúsított emberséges magatartását példázza Sydo András jobbágy esete, aki 1502 tavaszán megszökött földesurának, Gersei Pethőnek tornaji birtokáról és András prépost engedélyével, annak türjei birtokán telepedett le.

144 Bizonyára jobb bánásmódot remélt tőle. Ez az eset viszont közrejátszhatott abban, hogy az 1512. június 2-re Kapornakra összehívott zalamegyei nagy bírósági közgyűlésen, András türjei prépostot, két másik pappal együtt, azzal vádolták, hogy „tolvajok és rablók rejtegetője".

145 A Dózsa György vezette felkelés leverése után a jobbágyok ellen szigorú törvényeket hoztak. Azok között, akik a jobbágyokat továbbra is védelmükbe vették, találjuk Márton türjei prépostot. 1550-ben ákosházi Sárkány Ambrus, szökött jobbágyai miatt panaszt tett a zalamegyei szolgabíráknál. Mivel ítéletükkel nem volt megelégedve, a megyéhez fordult és jobbágyai ellen a legújabb törvények alapján kért ítéletet. Az újabb ítéletet azonban az alispánok, szolgabírák és az esküdtek, köztük Márton türjei prépost is, megtagadták. A panaszos ezért a királyhoz fordult. Ferdinánd király a nevezetteket ezért maga elé idéztette. Az idézést utoljára a türjei prépostnak adták át, október 5-én.

146 Ugyanebben az évben Márton prépost, a csornai konvent által 1550. december 17-én kiállított oklevelében, telket adományozott szolgalegényének, a tornai származású Gegős Vincének, „szolgálataiért és hűségéért", melyet már gyermekkorától fogva, de különösen a törökök betörése óta tanúsított a prépost és a türjei egyház iránt. A telek, melyhez 32 hold szántóföld, puszta, ugar, rét, legelő, mező, kaszáló, erdő, liget, halastó tartozik, a prépostság hetyei birtokától délre terül el, keletről pedig a Marcal folyó határolja. A telek minden rendes és rendkívüli adótól és egyéb szolgáltatásoktól mentes. A prépost a telket Gegős Vincének, feleségének, valamint Miklós és Antal nevű fiainak és azok utódainak adja örökös jogon, azzal a feltétellel, hogy viszont ők és utódaik is mindig megmaradnak a prépost és a türjei egyház iránti hűségben. A levél záradéka hangsúlyozza, hogy Gegős Vincét és utódait az adományként kapott birtoktól soha senki meg nem foszthatja.'

47 A 16. század folyamán a prépostságot ért pusztítások között meg kell említenünk a török háborúkat. Szulejmán szultán 1532. évi hadjárata, mely végül is Kőszegnél kudarcba fulladt, Türjét is végigpusztította. Erre enged következtetni I. Ferdinánd királynak 1535. július 11-én kiadott kiváltság144 Festetich lt. Zala. m. 55. sz. 145

DL. 22, 311 — Egykorú másolata: Csornai pr. lt. 107. cs. 8. sz. — IiOLUB József: Zala megye története a középkorban, torn. I. p. 197. — DL. 101, 031. 146 Zalavári kvt. lt. Fasc. 3. no. 117. 147 Csornai pr. lt. Prot. I. no. 166.