Kovács Imre: A türjei Premonteri Prépostság története - Zalai Gyűjtemény 32. (Zalaegerszeg, 1991)
III.A PREMONTREI REND VISSZAÁLLÍTÁSA TÜRJÉN 1703—1785
fizetségbe. Voltak, akik a szőlőtizedet a veszprémi püspöknek fizették. A prépostság ezektől Vie-ot és a hegy vámot kapta. Az eleinte 6, később 8 szabados szintén szőlőtizedet adott, hozzá 2 csirkét és 1 kappant, ezenkívül nyáron hetenként 2 napot, télen 1-et robotolt. Az adminisztrátor megjegyzése: A szőlőtizedet tanácsos rögtön az elején felbecsülni és összeírni, „mert ezek az emberek az újbort éjjel-nappal isszák, van olyan is, aki egy hét alatt több mint 2 urna bort megiszik". Ez azután néhány hét alatt jelentősen lecsökkentette a termés mennyiségét és a tizedet is. Baarland a tavon túl feküdt. Lakói szabadosok voltak és mind németek. Kötelezettségük ugyanaz volt, mint a türjeieknek. Közülük 20-nak nagy kertje is volt, ezért 13 garast és 1 octans kukoricát fizetett, 14 lakos pedig csupán az 1 octans kukoricával adózott. Az 1770. évi jelentésben Tichy prépost Türjén 79 telkes jobbágyot, 1 szőlőt és 2 malmot említ. 1783-ban pedig Tűrje városról és Kis Tűrje faluról tesz említést, ahol összesen 188 alattvalója van. A tizedekből és a hegyjogból származó jövedelem mellett jövedelmi forrásként nevezi meg a 2 malmot, az 5 bérbe adott házat, a 2 juhnyájat, ezen kívül a szántóföldek, szőlők és kaszálók termését, valamint az erdei makkoltatásért és a legelők használatáért kapott bért. 759 A türjei birtokállományról és annak jövedelméről a legteljesebb képet, az 1787. évi állapotnak megfelelően, a feloszlatás után készült leltár adja. Első helyen a monostorépületet és a templomot említi. A monostorhoz gyümölcsöskert, virágoskert és szérűskert is tartozott, értékes kerti épületekkel. A gazdasági épületek és felszerelések, valamint a lakóházak közül a felsorolásban a következőket találjuk: Magtár jégveremmel. Az urasági pandúr háza melléképületekkel. Gabonacsűr. 18 oszlopos szénapajta. Kocsiszín. Egy másik magtár a kastély előtt. Ököristálló. Molnárház egyköves malommal a tóvízen. Egy gémeskút. Uradalmi ház, melyben az olasz lakik. A pék háza és műhelye. Kocsma melléképületekkel. A régi intézői ház, melyet a varga bérel. Mészárszék a hentes lakásával. A juhász háza, aklokkal és melléképületekkel. A kétköves alsómalom a tóvíz patakon. Téglaégető, szárítópajtákkal és lakóházzal. Az uradalom szántóföldjei ezek voltak: Szenttamás, Hegyalja, a sümegi útban levő dűlők, Pető mező, Sobak kertekalja a szentpéteri útban és a tekenyei útban levő dűlők. Valamennyi másodosztályú föld, a tekenyei útban akad harmadosztályú kavicsos föld is. összes termésük, leszámítva a vetőmagot, a konvencióra és házi használatra szánt mennyiséget: évi 68 mérő búza, 179 mérő rozs, 36 mérő árpa, 54 mérő zab és 50 'mérő kukorica. Az urasági rétek és kaszálók a következők voltak: Szenttamási rét, évi termése 12 szekér széna és 3 szekér sarjú. A Peti mezőn 8 szekér széna termett. A malom alatti rét évi termése 24 szekér széna és 6 szekér sarjú volt. A tekenyei úti rét mindössze 2 szekér szénát termett. A malom alatti rétet másodosztályúnak, a többit harmadosztályúnak minősítették. 759 Csornai pr. lt. f. 125. no. 15., f. 130. no. 1.
