Kovács Imre: A türjei Premonteri Prépostság története - Zalai Gyűjtemény 32. (Zalaegerszeg, 1991)

I. AZ ALAPÍTÁSTÓL 1569-IG

dinánd király, fele-fele részben, királyi adományként adta Nádasdy Tamásnak, valamint Mérey Mihály királyi helytartónak és fiainak.

71 A Tűrje nemzetség a 16. század közepére kihalt, birtokai idegen kézre jutottak. A körülmények szomorú közrejátszása folytán néhány évvel később a nemzetség monostora is osztozott kegyurainak sorsában. 3. A konvent hiteleshelyi működése A türjei monostor alapítóját és későbbi jótevőit a monostor alapításában és felvirágoztatásában vallásos célok vezették. A monostornak tett adományaikkal Isten dicsőségét, a lelkek javát, a Boldogságos Szűz Mária tiszteletét igyekeztek előmozdítani, magukat és elhunyt családtagjaikat ajánlották a szerzetesek imáiba. „Földi javaikért cserébe örök javakat" kívántak szerezni maguknak.

72 E külső rendeltetés mellett a türjei premontreieknek, a többi monostorokéhoz hasonlóan, sajátságos rendi célkitűzésük is volt: a szerzeteskanonoki életeszmény megvalósítása. Amikor azonban a monostor az alapítás nehézségein túljutva fokozatosan megerősödött és a környéken egyre ismertebbé vált, a környék lakossága már nemcsak lelki ügyekben kereste fel a szerzeteseket, hanem evilági dolgainak intézésében is igényelte közreműködésüket. Ezt az igényt elégítette ki a konvent a hiteleshelyi munka vállalásával. Az írásbeliség terjedése, a jogi ügyletek írásba foglalásának szüksége hozta létre nálunk a hiteleshelyeket. Hogy hol és milyen intézményeket bíztak meg hiteleshelyi munkával, ez az egyes vidékek, országrészek lakosságának igénye mellett elsősorban bizalom kérdése volt. Hazánkban a káptalanok és konventek nagy tekintélye, tagjainak műveltsége, megbízhatósága, állandó helyhezkötöttsége voltak azok a tényezők, melyek a közbizalmat feléjük fordították. Tűrje földrajzilag a mai Zala megye északkeleti csücskében fekszik, de közel van a szomszédos Vas és Veszprém megyékhez is. És bár nem messze volt Türjétől a nagyobb hiteleshelyi gyakorlatot folytató vasvári társaskáptalan, vagy a kapornaki és zalavári bencés konvent, melléjük hamarosan Tűrje is felsorakozott. Ennek magyarázatát abban találjuk, hogy a környéken számos köznemes lakott, akik, mivel a türjei konvent közelebb volt, szívesebben fordultak hozzá jogi ügyeikben. Területileg a konvent hiteleshelyi működése az említett három megye Türjével szomszédos részeire terjedt ki. A hiteleshelyek három fő feladata volt: az oklevelek kiállítása, az oklevelek hivatalos letétként való megőrzése és a hatósági közegekkel való közreműködés, amikor a hiteleshely egy vagy több tagja valamilyen jogi ügyben hivatalos kiküldöttként szerepelt. A türjei konvent hiteleshelyi munkájában az oklevelek kiállítása volt a leggyakrabban előforduló feladat. Az általa kiállított oklevelek anyaga legtöbbször a hártya, de akad köztük papírra írt oklevél is.

73 Alaki szempontból a 71 Pannonhalmi Rendtörténet, torn. VII. p. 119. 2. jegyzete. 72 „optans terrestria caelestibus cambire" Tűrje Peregrin 1306-ban e szavakkal indokolja adományozását. — Zalám. Helyt. Lex. Türie II. sorozat 6. 73 DL. 91, 387 (Festetich lt. Zaladien. 25. d.)