Kovács Imre: A türjei Premonteri Prépostság története - Zalai Gyűjtemény 32. (Zalaegerszeg, 1991)
III.A PREMONTREI REND VISSZAÁLLÍTÁSA TÜRJÉN 1703—1785
ceg XIV. Kelemen pápa nevében kinevezte pápai nótáriussá és tiszteletbeli protonotáriussá. 682 Legelső dolgai közé tartozott, hogy választ adjon a győri püspök február 11-i levelére, melyben a Helytartó Tanács rendelete alapján jelentést kért a prépostság vagyoni helyzetéről. A jelentést július 16-án küldte el. Ebben elsorolja, hogy Türjén 71, Batykon 22, Csapón 10 jobbágy, Szentgróton pedig 32 bérlő műveli a prépostság földjeit. Türjén 2 egykerekes, Csapón pedig 1 kétkerekes malma van. Hetyefőn és Barabáson pusztái vannak, szántóföld, rét és erdő tartozik hozzájuk. Ezekből Összesen mintegy 2500— 3000 forint évi jövedelme van. Jövedelméből saját magán kívül 4 szerzetest, 29 különféle gazdasági és házi alkalmazottat tart el, valamint sok és gyakori átutazó vendéget. A hradischi prépostságba is kell évente bizonyos összeget befizetnie, de még nem tudja, hogy mennyit. 683 Az ősz folyamán általános jövedelemösszeírás is volt. A megyei ügyész, egy esküdt kíséretében, október 16-án érkezett Türjére és mindenkinek a jövedelmét összeírta, köztük a prépostságét is, amint azt maga a prépost a házi krónikában följegyezte. Prépostsága első évében még a következőket említi. A nyár folyamán cserepeztette a rendház és a Szent Anna kápolna tetejét. Schweikert Ferenc dömölki festővel kifesttette a téli ebédlőt és a két préposti hálószobát, ezenkívül a lépcsőnél álló Szent József szobrot és az ajtókat. A kifestett szobákba új kályhák is kerültek. A gazdaság továbbfejlesztése érdekében Hetyefőn új magtár építését kezdte meg, melynek alapkövét, mivel ő Győrött volt a préposti beiktatáson, helyette P. Scholtz Menyhért német hitszónok tette le. A magtár első harmada augusztus 23-ra kész lett és rögtön használatba is vették. Mivel téglának való agyagot találtak, azért Hetyefőn téglavetőt építtetett, mely szeptember 15-én kezdett termelni. A hetyefői majort a prépostság ezekben az években vette saját kezelésébe. A Helytartó Tanács viszont az elnéptelenítés vádjával pert indított a prépostság ellen. A per előzményei a következők: A prépostságnak 10 örökös jobbágya lakott Dabronc faluban, mely a Batthyány család szentgróti uradalmához tartozott. Batthyány Imre gróf szentgróti várnagya, a földesúri joghatóság elismertetése címén. 1754-től kezdve az eredeti 6 nap helyett évi 12 nap robotot követelt a préposti jobbágyoktól, jóllehet azoknak csupán házuk volt Dabroncon. Földjeik, rétjeik a hetyefői pusztán voltak, melyeknek használatáért robottal fizettek a prépostságnak. 1759-ben az történt, hogy mindkét uradalom, a szentgróti és a türjei, ugyanarra a napra rendelte be őket munkára. A jobbágyok ezért engedélyt kértek Schrábl Tádé préposttól, hogy HetyefŐre költözhessenek és ott házat építhessenek. A prépost az engedélyt megadta, kijelölte az építkezések helyét és épületfa kitermelésére is engedélyt! adott. A jobbágyok azonban visszaéltek 082 Csornai pr. lt. I. fiók III. cs. 18. sz. — Memorabilia Praep. Tűrje. pp. 156—159. 683 A Hradischnak Csorna helyett fizetendő összeg évi 500 forint volt, amint ezt az 1769—1783 közötti évekből fennmaradt nyugták is igazolják. Csornai pr. lt. f. 125. no. 14., 15.
