Kovács Imre: A türjei Premonteri Prépostság története - Zalai Gyűjtemény 32. (Zalaegerszeg, 1991)

III.A PREMONTREI REND VISSZAÁLLÍTÁSA TÜRJÉN 1703—1785

zött tartott megyegyűlésen tárgyalták, melynek színhelye ezúttal Türjén volt a préposti rezidenciában. A pert végül is békés megegyezéssel zárták le, melynek pontjait szeptember 13-án foglalták írásba. Eszerint a prépost meg­hagyja ugyan Szegedy birtokában a kiirtott és bevetett területet, de helyet­te Szegedy a saját erdejéből enged át a prépostnak megfelelő nagyságú da­rabot. A régi határjeleket az alispán és a megyegyűlés jelenlétében helyre­állították, illetve ahol a földcsere történt, módosították. 675 A per eredményéről a prépost szeptember 18-i levelében számolt be a rend általános helynökének. Az eredménynek ugyan örült, de elpanaszolta, hogy a megyegyűlés megvendégelése olyan szegénnyé tette, amilyen még nem volt. Reméli azonban, hogy áldozata utódainak javára fog kamatozni. Büsz­kén említette, hogy eddig már négy elvesztett birtokrészt sikerült visszasze­reznie, de kettő még hátra van. Lépéseket tett aziránt is, a prépostságra vo­natkozó okleveleket, melyeket Walthum Lipót annak idején Batthyány La­josnak átadott, visszakaphassa. Kérését jóindulattal fogadták és a kalocsai érsekhez továbbították. Panaszkodott káplánjára, a csornai fogadalmas Nagy Gellértre, aki az ő intelmei dacára sem javult meg, sőt a kegyúr neheztelését is magára vonta. A hercegnek ezért az a kívánsága, hogy a káplánt küldjék vissza Csornára. Addig pedig, amíg valakit küldenek a helyébe, egy ferences vagy pálos atyával oldják meg a helyettesítést. Egyéb hírek között még arról is beszámolt, hogy a környéken legutóbb nagy jégeső volt, de náluk nem tett kárt. A rozs ára 8 garas, az árpa 12, a búza 16, a zab 18 garas. De senki sem vásárol manapság. 676 1770. január 29-én a győri püspök arról értesítette a prépostot, hogy a pápa 1768-tól kezdve újabb öt évre engedélyezte a „quota papalis" kiveté­sét. Február 11-én, pedig a Helytartó Tanács leirata alapján arról kért je­lentést, hogy mennyi birtoka van a prépostságnak, mennyi az évi jövedelme és hány személyt tart el belőle. 677 A prépost azonban ezekre a levelekre már nem válaszolhatott, mert né­hány napi gyengélkedés után 1770. február 8-án délben meghalt. Temetésére február 10-én a csornai prépost utazott Türjére, P. László és P. Mihály csornai rendtagok kíséretében. Az új prépost megérkezéséig a hradischi apát Hornischer Hermannt küldte adminisztrátornak, aki korábban már két évig működött Türjén, mint német hitszónok. Első beszámolóját az adminisztrátor március 8-án küldte. A türjei pré­postság birtokairól szóló és a püspöknek felterjesztendő jelentés ügyében kérte az apát utasítását. Pál hradischi apátnak a győri püspök is írt már­cius 22-én. Részvétét, fejezte ki a türjei prépost elhunyta alkalmából, aki­ről dicsérettel emlékezett meg. Egyben kifejezte azt a véleményét, melyet már 1767. május 1-én is hangoztatott, hogy szerinte legjobb lenne az elárvult Türjét újra egyesíteni Csornával, ahogy azelőtt is volt. 678 675 Az egyezmény eredetije és másolata: Csornai pr. lt. f. 125. no. 7., 11. 676 Csornai pr. lt. f. 116. no. 1. 077 Csornai pr. lt. f. 116. no. 1., f. 125. no. 15. — Diarium inane. Csornai pr. lt. f. 145. no. 2. G7tí Csornai pr. lt. f. 125. no. 15., f. 116. no. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom