Kovács Imre: A türjei Premonteri Prépostság története - Zalai Gyűjtemény 32. (Zalaegerszeg, 1991)
I. AZ ALAPÍTÁSTÓL 1569-IG
jogának igazolására, ez alkalommal készült a bán hiányzó oklevele helyett az 1247. szeptember 6-ról keltezett hamisítvány. A birtokadományozó Türje-nembeliek sorát Szentgróti Fülöp mester folytatta 1335-ben. 5:i Miklós, Dezső és László nevű fiaival egyetértésben a Szent Szűz türjei monostorának adta a Balaton mellett fekvő Besenyő-i birtokát, 54 „Szűz Mária iránti tiszteletből és szeretetből, valamint elhunyt szülei és az összes megholt hivek lelkiüdvéért." 55 1393-ban a Szentgróti és Béry család tagjai a Bér, Bozol és Vadkert nevű birtokokon osztoztak meg. Ebből az alkalomból újra megerősítették a türjei konventet a Barrabásfölde határában épült Barrabásmolna nevű malom birtokában. 56 Az osztozásban a Szentgróti család részéről László és fia, Miklós vettek részt. Ez a Szentgróti László 1433-ban már nem élt. Ebben az évben ugyanis János nevű fia és özvegye, Margit asszony nevében Jakab türjei prépost jelentett be tiltakozást a zalavári konvent előtt egy birtokeladás ellen.' 7 A prépostság és a Szentgróti család jó kapcsolatát -mutatja, hogy alkalomadtán tettek egymásnak ilyen szolgálatot. Még ugyanabban az évben, 1433-ban közös érdekeik védelmében együttesen is felléptek. Kanizsai László ellen hatalmaskodás miatt együtt tettek panaszt Zsigmond királynál Jakab türjei prépost, ifjabb Szentgróti János, néhai Szentgróti Miklós unokája és Hagymási László. 58 Ehhez a berekszói Hagymási Lászlóhoz ment másodszor férjhez az említett Margit asszony, Szentgróti László özvegye. Valószínűleg ez alkalommal kerültek rokoni kapcsolatba a berekszói Hagymásiak a Szentgróti családdal, melynek kihaltával később a család birtokait, s velük a türjei prépostság fölötti kegyúri jogot is megszerezték. A Szentgróti család 15. századi történetéből az alábbi szereplőket ismerjük. Az 1393. évi birtokosztálynál Szentgróti László mellett ott találjuk Miklós nevű fiát is. Miklós fia ifjabb Szentgróti László, ennek fia Szentgróti János, aki a fentemlített Kanizsai László ellen az egyik panasztevő volt. Vele 1445-ben is találkozunk, amikor egy perének tárgyalását Budán a nádor elhalasztja. 59 Az ő fiai: László, aki 1483-ban már nem élt, és ifjabb Szentgróti János, aki a család utolsó ismert férfitagja. 1483-ban egy per vádlottjaként együtt szerepel András türjei préposttal és Hagymási Miklóssal. 60 1491-ben II. Ulászló király, Hagymási Miklóssal együtt, hűtlenség miatt megfosztja 63 A nemzetségben ő a II. Fülöp. 1308-ban Trencsényi Csák Máté követe volt a pesti királyválasztó országgyűlésen. Felesége, Klára. Vernerfia László budai várnagy testvére. — Tűrje I. Fülöp szintén nevezetes tagja a nemzetségnek. Először dömösi prépost, s a királyné kancellárja volt. 1248-ban zágrábi püspök, maid 1262-ben esztergomi érsek lett. Meghalt 1272 körül. — KARÁCSONYI: op. cit. torn. III. p. 119— 54 Ma: Balatonszentgyörgy. 50 Az adománylevelet a somogyvári konvent állította ki. Eredetije: DL. 101, 663 Batthyány lt. Major. f. 1. no. 12.) — Kiadva: Z. O. I. 291. r,G A vasvári káptalan 1393. jan. 3-i oklevele. Batthyány lt. Major. f. 2. no. 16. (HTA) — Kiadva: Z. O. II. 259. 57 A zalavári konvent 1433. nov. 16-i oklevele. — Kiadva: Z. O. II. 480. 58 Zsigmond király 1433. dec. 21-én Budán kiadott oklevele. — Kiadva: Z. O. II. 480. 39 1445, febr. 14. — Kiadva: Sztáray-CS. olt. torn. II. p. 365. <Î0 DL. 18, 703.
