Kovács Imre: A türjei Premonteri Prépostság története - Zalai Gyűjtemény 32. (Zalaegerszeg, 1991)
III.A PREMONTREI REND VISSZAÁLLÍTÁSA TÜRJÉN 1703—1785
Negyven évvel később Losperghi Pfendler Miksa, obrowitzi 543 premontrei apát tett újabb lépéseket a rend visszaállítása érdekében. Először az 1687. évi országgyűléshez fordult, melynek október 18-i ülésén ígéretet is kapott arra, hogy kérését teljesítik. 1694-ben pedig a Magyar Kamara elnökségéhez folyamodott azzal a kéréssel, hogy a töröktől visszafoglalt területeken levő egykori premontrei apátsági birtokokat a Kamara jegyzékéből töröljék és az ő kezéhez juttassák. A kért négy prépostság közül a jánoshidait sikerült is megszereznie, a rátótira pedig ígéretet kapott. 544 Még eredményesebbek voltak az alsó-ausztriai Pernegg apátjának, Schöllingen Ferencnek a fáradozásai. Miután az 1691. évi hradischi tartományi káptalantól felhatalmazást kapott a tárgyalások megindítására, igyekezett felkutatni minden üresedésben levő vagy megszerezhető magyar premontrei prépostságot. 545 Törekvéseiben az általános rendi érdekek mellett egyéni ambíciói is vezették. Becsvágyó, pompaszerető és művészetkedvelő ember volt. Emellett a visszaszerzendő birtokok jövedelmével a saját eladósodott prépostságán is segíteni akart. Tehette ezt annál is inkább, mert annak idején éppen a török háborúk szerencsés befejezéséhez, tehát magyar ügyért is, önként 240 000 forintot ajánlott fel a császárnak. A felajánlott összeget maga is kölcsönökből szerezte meg, s ebből származott az apátságát terhelő nagy adósság. Első szerezménye a csornai prépostság volt, melyet 1694. augusztus 5-én kapott meg királyi adományozás útján. A prépostság tényleges birtokába azonban csak 1702. január 17-én jutott, amikor az előző javadalmasnak, Jány Ferenc szerémi püspöknek 30 000 forintot fizetett érte. 546 1697-ben, szintén királyi adományból, megkapta Jászót és Leleszt, de ténylegesen csak 1699-ben jutott e prépostságok birtokába, amikor Jászó birtokosa, Fenessy György egri püspök meghalt, Lelesz birtokosa, Benkovics Ágoston pedig lemondott a javadalomról. Az új prépostságok megszerzésével azonban Schöllingen apát adósságai nem csökkentek, hanem inkább növekedtek. 1699-ben már 320 000 forintra rúgtak. Ezért elhatározta, hogy Jászót és Leleszt áruba bocsátja. I. Lipót császártól az engedélyt ehhez meg is kapta. Az 1700. május 9—13. között Strahovban tartott rendi káptalan azonban úgy határozott, hogy a két prépostságot a rend más apátságai váltsák magukhoz, hogy ne kerüljenek idegen kézre. Így jutott Jászó és Lelesz a klosterbrucki apát birtokába 1703-ban. A perneggi apátnak ezzel az eladással legalább Csornát sikerült a maga számára megmentenie. Sőt még ugyanebben az évben Csorna mellé a türjei prépostságot is megszerezte. 1705-ben I. József császár, hogy a perneggi apátság terhein könnyítsen, Schöllingen Ferencnek adományozta a váradhegyfoki és a horpácsi prépostságokat. Az öreg apátúr azonban már nem 543 A következőkben szereplő morva apátságokat német nevükön említjük. E gyakorlat általános volt a 18. században. 1. Obrowitz, morva neve: Zabrdovice, Brünn mellett volt, ma Brno város határain belül van. 2. Klosterbruck, morva neve: Louka, Znaim (ma Znojmo) mellett van. 3. Hradisch, morva neve: Hradisko. Latinul: Gradicium. Olmütz mellett volt, ma Olomouc város határain belül van. 544 Csornai pr. lt. f. 145. no. 1. — O. L. Acta Eccl. Camer. fasc. 67. no. 100. 545 Hevenesi. torn. XXI. p. 27. 546 Kaprinai. torn. VIII. 181. — ZAK, Alphons: Das Chorherrenstift Pernegg. p. 170.
