Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)

Molnár András: Pártküzdelmek költészete, paszkvillusok, kortesversek a reformkori Zalából

tisztújítást megelőző hetekben több helyütt is véres összecsapást provokált a liberális kortesvezérekkel (szinte az egész kapornaki járásban megbomlott a rend). A szembenálló felek csak az első alispán határozott felszólítására, és a karhatalom bevetésének kilátásba helyezése után hagytak fel a kölcsönös .,megtorlásokkal."

r,n A liberálisok, nehogy megint az 1843-as évhez hasonló indulatokat váltsanak ki, taktikát változtattak. Erről tanúskodik a „Szépen esik az eső" kezdetű kortesdal (Id. függelék XI. sz.):'

1 A konzervatív Budapesti Híradó zalai tudósítója szerint ,,az intelligencia ez alkalommal elvét megtagadni látszott, emberei ugyanis még tisztújítási dalaikban is a „nem adózunk"-ot fennen hangoztatták.""'

2 Tette ezt a liberális tábor annak ellenére, hogy vezetői (valamint többszáz kisnemes) 1845 márciusában önként vállalták az adózást. Az ellenfelet azonban nem kívánták most még ezzel a kérdéssel is ingerelni, közvetlen célúk a tisztújítási győzelem volt, rövid távon ennek rendelték alá a nemesi adózás ügyét. Az első alispán személyében mindkét párt egyetértett, a másodalispán személyére viszont mind a liberálisoknak, mind a konzervatívoknak saját jelöltjük volt. A liberális párt Csillagh Lajos, a konzervatív pedig Bogyay Lajos nevét tűzte zászlajára. Csillagh és Bogyay híveinek szembenállása ihlette a „Nemes társam!" kezdetű konzervatív paszkvillust (Id. függelék XII. sz.).

53 A „nemesi szabadság", és az adómentesség védelmének jelszavával fellépő névtelen, Bogyay-párti szerző az ellentábor jelöltjét (nevére utalva) üstököshöz hasonlítja, amely (a néphit szerint) veszélyt hoz az emberiségre. A 6. vsz.-ban említett „vörös toll" nem más, mint a liberális párt híveinek hagyományos megkülönböztető jelzése (ebből született később a radikálisok „flamingó" elnevezése), Skublits László Csillagh egyik főkortese volt, amint azt már az 1843-as színlap is említette. A 7. vsz. arra utal, hogy az adózó alispán hivatali hatalmát, alattvalóit is kész bevetni, hogy a „szegény" nemest az adó igájába hajtsa. A 10. vsz. kezdő sora („És kifolyt már a két szeme.") Csillaghnak arra a fogadalmára utal, amely szerint még 1840-ben nyilvánosan megesküdött, hogy folyjon ki a szeme, ha ő még egyszer elvállalja a másodalispáni hivatalt. (Később azzal mentegette magát, hogy barátai erőszakolták rá hivatalát.) A 12. vsz.-ban említett adózó kamarás nem más, mint Zalabéri Horváth János. A 13—16. vsz. a nem adózók jólismert jelszavaival operál, noha 1847-ben szóba sem került az adózás vagy a közteherviselés kérdése a megyében. A „Jóslat"-ban említett június 14-e a tisztújítás napja, amelynek előestéjén a kortesek táborokba gyűjtötték a szavazókat. A következő szakasz a liberális (adózó) 50 Rumynak és cinkosainak durva fellépéséről: ZML. Kerkápoly István első alispán hivatalos iratai. Sümeghy Ferenc főszolgabíró Kerkápolynak, Söjtör, 1847. június 10. (Mellékelve Inkey János Sümeghy-nek június 10-én reggel 8 órakor írt levele), Csillagh Lajos Kerkápolynak Bekeháza, 1817. június 11. (mellékelve Glavina Lajos levele Csillaghnak, 1847. június 10. este 8 óra), Rajki Zsgimond Kerkápolynak 1847. június 12., Rumy Károly Kerkápolynak, Igrice, 1847. június 12., és Kéthelyi Ferenc alszolgabíró Kerkápolynak, Gelse, 1847. június 13. A tisztújítás után egyébként a megye közgyűlése az atrocitások kivizsgálását rendelte el (ZML Kgy. jkv. 1847: 2144.) 51

A kortesdal szövegét közölte a Jelenkor 1847. július 18. (57. sz.) 340. p. •^-Budapesti Híradó 1847. július 29. (615. sz.) 435. p. 53 ZML. Szigethy család levéltára. Szigethy Antal ügyvéd iratai.