Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)

Németh József: Művelődés és irodalom Zala megyében a XVIII-XIX. század fordulóján

tot, mert a magyar nyelv jogait követelő petíciót írt alá és juttatott el a Budán összeült diétához. Ugyanez évben a zalai nemesi bandérium élén Fekete János gróf, a németül és franciául is verselő katona lovagol. A csapatot verssel köszönti Horváth Ádám, ebéddel tiszteli meg Festetics György. Salomváron, majd Zalaegerszegen Kresznerics Ferenc káplán úr már szorgos munkával készíti nyelvészeti jegyzeteit, melyeknek eredményeként négy évtized múlva az akadémia az alsópapságból egyedül őt tiszteli meg majd tiszteleti tagsággal. 1791-ben a megye országgyűlési követei jelentésüket nemcsak benyújtották a vármegyének, hanem azt magyar nyelven ki is nyomtatták. 1793: Kazinczy szerencséjének érzi ahhoz a Spissich János alispán vezette egerszegi szabadkőműves páholyhoz tartozhatni, melynek tagja volt a megye minden jelentős vezetője. 1795: Rövid ideig Keszthelyen katonáskodik a soproni iskoláit otthagyó Berzsenyi Dániel. 1797-ben Festetics György megalapítja a Georgikont, tervezi könyvtárának megépítését is. A -következő években Csokonai keszthelyi professzorságért folyamodik, csurgói helyettes tanárként többször is megfordul Kanizsán, ottani élményeit a Karnyónéba is beleírván. Kővágóőrsön él Kis János tiszteletes úr, és gyakran felkeresi Görbőn a politikai reakció, által filozófiai otiumba kényszerített Spissich Jánost, tiszteli Festetics tájékozottságát, emberséges magatartását. 1805-ben Kámból Sümegre költözik Kisfaludy Sándor, s a Kesergő szerelem sikerén felbuzdulva már a boldog szerelem dicséretét rója papírra. Mindjárt a következő évben egyik vezetője lesz a Tiszti szótárt, a magyar nyelvű közigazgatást elősegítő munkát készítő vármegyei bizottságnak. 1806-ban Rájnis József betegen, magányosan Türjén, majd Keszthelyen talál menedéket. Itt a Batsányi ellen megírt, de ellenfele meghurcoltatása miatt már ki nem adott mérges vitairatát épp abban az épületben őrzi, ahol három évtizeddel korábban Batsányi diákoskodott. Rájnisnak itt sincs nyugodalma: Zalaapátiba költözik át. Áhított csendjét a császári tisztek zavarják. Biztosan nem sejti, hogy egyikük nemcsak a dalolásban jeleskedik, hanem freskóval díszíti a Szentkirályi-kúria falát, drámát ír, s hogy Kisfaludy Károlynak hívják. 1810-ben Nagybajomból Petrikeresztúrra költözik Horváth Ádám. A következő években a megyeháza puritán üléstermében a nyelvújításról vitáznak, Kisfaludy tarsolyában Batsányi, Horváthéban Kazinczy levelei lapulnak. Horváth keresztúri magányában az Ötödfélszáz énekek kéziratát másolja, a környékbeli nemes kisasszonyokból Göcseji Helikont szervez, s megnyugszik, amikor a versei miatt ellene indított vizsgálatot a megye tisztikara — nagyobb részük hajdani szabadkőműves testvér — sikerrel elszabotálja, így a csimbókos poétának nem esik bántódása, s magyar őstörténeti művet, történeti vígjátékot, Csokonai-tanulmányt írhat. 1817-ben a már ősz Festetics fedetlen fővel siet vendégei fogadására. Berzsenyit üdvözli, Kisfaludy val parolázik, hajdani eszmetársát, Horváth Ádámot öleli. Fát ültetnek Gyöngyösi István, később Zrínyi Miklós, Csokonai emlékére, Kazinczy tiszteletére. Itt van Szegedy Róza is, talán többen is tudják, hogy szigorúnak ismert nagybátyja, Szegedy János prépost úr valaha szabadkőműves társa volt Horváthnak. Róza asszony már betegesen, kese-