Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)
Cseby Géza: Dukai Takács Judit kéziratos vers-füzetei
nem éppen szerencsés, hogy az összegyűjtött versek közé sajátjait is becsempészte. Az MTA Kézirattárában őrzött anyag redkívül fontos és komoly tanulmányozásra inspiráló kéziratgyűjtemény. Dukai Takács Judit tervezett öszszes művei kritikai kiadását megelőzően nélkülözhetetlen beható, minden részletre kiterjedő vizsgálata. Ez annál is inkább fontos, hisz' tudjuk: Vadász például nem tartotta szükségesnek bevenni a költőnő munkái közé Horváth József Elekhez és Takács Teréziához írt verses leveleit annak ellenére, hogy e kéziratban azok rendelkezésére álltak. 32 Hasonlóan figyelembe kell majd venni a változatokat is, amelyek nyomon követhetők, mint például A' kesergő Malvina ugyan annak sírja feletti című költemény esetében, ahol Vadász az eredeti, Horváth a Döbröntei által javított változatot hozza. A Horváth-féle kéziratban ugyanis e vers némileg megváltozott alakban jelenik meg. Ennék okát egy, a kézirat keletkesével azonos korban, de később írt, nem Horváthtól származó bejegyzés tisztázza: Ezt, így miként itt áll, Döbröntei javítá! Ugyanezen kéz még két jelzést tett a kéziraton, mindkét esetben a címlapokon. A KÖTETBEN MEG NEM JELENT VERSEK Mivel a két előbbiekben jelzett, kötetben nem publikált vers, valamint a harmadik helikoni változata a Veszprémi Hírlapban való megjelenés ellenére úgyszólván ismeretlen, szükségesnek tartom közlését. A Feld Blumen (Mezei virágok), az 1817. május 14-én huszonhetedik születésnapját ünneplő Hohenzollern Josephiene hercegnő tiszteletére íródott. A hercegnő Festetics György fiának, Lászlónak volt hitvese. E házasság révén európai uralkodócsaládokkal kerültek rokonságba a Festeticsek. Ez a család további felmelkedését jelentette. Nem véletlen hát, hogy Dukai Takács Judit lényegesnek tartotta a köszöntőt, méghozzá olyannyira, hogy a hercegnő anyanyelvén írta azt. Tollát — amint a vers is bizonyítja — hasonló könnyedséggel forgatta németül, mint magyarul. Az alkalmi vers színvonalát ugyan nem haladja meg a költemény, nőies bájával mégis hat. A hercegnőt Dukai Takács Judit német nyelvű magyar költeménnyel köszöntötte. Ez egyértelműen kiderül a mű olvasásakor. A korabeli tudósítások (Pester Zeitung, Hazai 's Külföldi Tudósítások) nem jelzik a versnek a Helikonon való felolvasását. (3.—4. kép.) A verset Perényi József olvasatában közlöm. 31 R. Kocsis Rózsa: Dukai Takács Judit élete és költészete. ELTE. Bölcsészdoktori értekezések. (Bp. 1972.) 32 Vadász: i. m.: p. 53.
