Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)
Cseby Géza: Dukai Takács Judit kéziratos vers-füzetei
Végül is nem a keresett kézirat (1818 február) került elő, hanem a Balatoni Múzeumban található három közül az 1817 februárival és az 1817 májusival azonos. A két helyen fellelhető kéziratok összehasonlításánál az alábbiakat lehetett megállapítani. A pannonhalmi kéziratok teljesek, épek. Az 1817 februárinak borítóján a felirat: Keszthelyi Helicon első Ünnepére készült munkaji Takács Judithnak. 12 dik Feb: 1817. Tehát némi eltérést mutat Perényi idézett cikkében megjelent címtől. A kézirat jóval apróbb betűkkel íródott, mint a Balatoni Múzeumban található. A másoló (Dukai Takács Judit) úgy tűnik, „ökonomikusabban" bánt a hellyel és a papírral. A lap minden részét kihasználta, szemben a másik kézirattal, ahol még a címek is külön oldalra kerültek. Tizennégy oldalon közli a verseket, ellentétben a másikkal, ahol ugyanezt — hozzá számítva a hiányzó oldalakat — mintegy 26 oldalon teszi meg. (E pannonhalmi kézirat 13-f-l (címlap) számozott lapot tartalmaz a kézirat versoján is szöveggel.) Az első vers címe: „Felséges második Ferencz Austriai Császár és fel kent Magyar Koronás Királynak Születése Napjára 12 dik Feb. 1817." Felbukkant tehát ugyanazon vers harmadik címváltozata is. Ügy gondolom, hogy Vadász, de talán Perényi címével is ellentétben ezt kellene jelen esetben elfogadnunk. Egy gondolat azonban óhatatlanul felmerül a vers olvasása közben, ismerve a többi kéziratot is. 1817 februárjában Dukai Takács Judit Ferenc dicsőítésével kezdi a füzetet, ugyenezen év májusában már Horváth Ádám előbb említett versével, amely természetesen ugyanazon Ferencről szól — de micsoda ellentétes előjellel! A pannonhalmi második kézirat (1817 május) szinte teljes egészében megegyezik a keszthelyivel. Tizenkilenc oldalon közli a verseket, tehát csupán egy oldallal rövidebb, mint a másik. (Mivel egy kötetbe van kötve az előzővel itt folyamatos az utólagosan beírt számozás, tehát 15. sorszámmal kezdődik és a 33.-al fejeződik be. A kézirat versoján is szöveggel.) Hasonlóan megtalálható a Horváth Ádám idézet, de áthúzás nélkül. A harmadik mű címéből viszont kimaradt a „Pásztori áldozat", míg a cím többi része: Tettes (sic!) Horváth Ádám Tábla Bíró Ürnak Hazánk Orpheussának. . . stb., ugyanaz, mint a keszthelyinél. A rendelkezésre álló anyagok birtokában, az eddig tudottakból egyértelműen következtethetjük, hogy Vadász Norbert sem a keszthelyit, sem a pannonhalmit, Perényi József viszont a pannonhalmi kéziratot nem ismerte. AZ MTA KÖNYVTÁRÁBAN TALÁLHATÓ KÉZIRAT Weöres Sándor a magyar költészet rejtett értékeiből és furcsaságaiból öszszeállított antológiájában 27 Ritkoókné Szalay Ágnes tájékoztatását felhasználva felhívja a figyelmet az MTA Könyvtára Kézirattárában fellelhető Dukai Takács Judit kéziratokra. E kéziratokról Vadász Norbert is tud; Dukai Takács Judit verseit ,,. . . Horváth József Elek 1829-ben, tehát a költőnő életé27 Weöres Sándor: Három veréb hat szemmel. Bp. Szépirodalmi 1977.
