Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)

Cseby Géza: Dukai Takács Judit kéziratos vers-füzetei

ban (1912) nincs november 20-i keltezésű szám, mivel e napon nem jelent meg a hetilap. Nyilvánvaló, hogy elírás történt. De vajon az évben, hónapban, vagy napban? A kutatást a XX. évfolyamnál kezdtem, s viszonylag rövid keresés után leltem rá egy cikkre, amelyik a lap november 10-i számában je­lent meg Dukai Takách Judit kiadatlan költeményei címmel, dr. Perényi Jó­zsef 21 tollából. A cikkből megtudjuk, hogy „Jánosi Gusztáv' 2 ' 2 hagyatékából ke­rült kezeimhez három aranyszegélyű füzetke, amelyek Dukai Takách Judith­nak a Keszthelyi Helikon számára készült munkálatait foglalja magába a köl­tőnő eredeti kéziratában," A széljegyzet szerint a füzetek jelenleg dr. Jánosi (sic!) Aurél birtokában vannak. Két dolgot tudhatunk meg ezen felül a kis dolgozatból. Már akkor csak három füzetről van a tulajdonosnak tudomása, valamint bizonyítható az, hogy az első füzet még teljes épségben megvolt, hisz Perényi közli a borítón található címet is: Keszthelyi Heliconra készült Munkái Takách (sic!) Judithnak. Keszthelyen Februárius 12-dikén 1817. A Takách névforma valószínűleg önkényes átirata Perényinek. Cikkében a szerző vitába száll Vadász Norberttel akkor, amikor ,,A vilá­gi élet legdicsőbb sugárja/ országok kormányát bölcsen vezérelni" kezdetű versről polemizál. „Az elsőnek címe — írja az első kéziratról — Felséges II. Ferentz Romai és Austriai Császár és fel kent Magyar Koronás Királynak születés napjára. Vadász Norbert téved, amikor állítja, hogy költőnő ez al­kalommal Ferenc király érdemeiről szóló költményét olvasta fel." Perényi itt egy elírásra hívja fel a figyelmet. Vadász idézett művének Dukai Takács Ju­dit életrajza fejezetében (32. oldal) a következőket írja: „Majd két költeményt olvasott fel: Ferencz király érdemeiről (midőn Keszthelyen keresztül utazott) és a Halál hatalmáról (Festetics Juliánná sírjára)." Ez a Ferencről szóló vers azonban nem azonos a kéziratban szereplő és a Helikonon felolvasottal. Va­dász csupán itt ejtett hibát, a költemény közlésénél azonban már nem je­gyezte meg lábjegyzetben — mint azt valamennyi Helikonra írt versnél meg­tette — miszerint felolvasták, vagy bemutatták az ünnepen. Egy tény: Habs­burg II. Ferencről (1768—1835) van szó, II. Lipót császár fiáról, német-római császárról (1792—1806), I. Ferenc néven magyar és cseh királyról (1792—1835) és osztrák császárról (1804—1835), 23 Ferencről, kinek deklaráltan születésnap­ját ünnepelték a februári Helikonon. Perényi a dolgozat tanúsága szerint három ismeretlen verset közöl, ame­lyek nem jelentek meg Vadász kiadásában. A három költemény: Feld Blu­21 Dr. Perényi József. Irodalomtörténész (Bp. 1871. Bp. 1938.) Behatóbban irodal­munk utalsó századával foglalkozott. Jelentősebb önálló művei: Irodalomtörténet­írásunk első munkásai (Nagykanizsa 1902.) Dugonics András színművei (Sátoralja­újhely 1903.), Jánosi Gusztáv (Veszprém, 1912.), Aranka György Erdélyi Magyar Nyelvmívelők Társasága (1916). Harmath—Katsányi 1984. p. 326. A magyar irodalomtörténet bibliográfiája 2. kötet Bp. Akadémiai 1975. is jelzi Perényi ezen cikkét. 22 Jánosi Gusztáv műfordító (Veszprém 1841—Veszprém 1911.). Veszprémi kanonok. Versekkel indult el irodalmi pályáján, de Arany János biztatására áttért a mű­fordításra. Legjelentősebb fordításai: Milton: Elveszett paradicsom, Tasso: Meg­szabadított Jeruzsálem. Harmath—Katsányi 1984. p. 321. 23 Gonda Emil—Niederhauser Emil: A Habsburgok. Bp. Gondolat, 1977. (p. 343.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom