Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)
Németh József: Művelődés és irodalom Zala megyében a XVIII-XIX. század fordulóján
vezője, Szily János is. 52 Az általa létrehozott szeminárium azonban csak 1790 után kezdett működni, mivel II. József a papképzést is állami irányítás alá rendelte, s a pozsonyi várat bocsátotta az új intézmény rendelkezésére. A nem egészen egy évtizedig itt működött szeminárium számos jól felkészült a modernebb eszmék iránt is fogékony fiatal papot bocsátott ki Zala számára is. (Horváth János keszthelyi plébános, később fehérvári püspök, a tudós társaság tagja, Kresznerics Ferenc, egy ideig salomvári és egerszegi káplán, Alaxai József, aki mileji plébánosként három művet is lefordított, stb.) Megyénk könyvkultúrájáról csak a század második felétől rendelkezünk némi adattal. Joggal tételezzük fel, hogy a könyvek számára kedvezőtlen feltételek miatt e területen 1760 előtt számottevő gyűjtemény még nem volt. Nem nagyon volt az országban sem, hiszen még csak ekkor volt keletkezőben egy sor olyan egyházi, főpapi és főnemesi könyvtár, mely majd a következő évtizedekben fejlődik jelentőssé. A társadalom szélesebb rétegiben könyvkultúráról még nem igen beszélhetünk. Az első jelentősebb (akkor) zalai bibliotékát a sümegi püspöki palotában Bíró Márton kezdte gyűjteni. Művészi értékű bútorzatot készített (ma az Iparművészeti Múzeumban őrzik), polcaira elhelyezi az első 607 kötetet is. Az alapító tisztségének, érdeklődésének ismeretében természetesnek tartjuk, hogy 19 magyar történeti vonatkozású művön kívül mindegyik egyházi tartalmú. 53 A század művelődéstörténetében jelentős szerep jutott a különböző szerzetesrendek könyvtárainak. E feladatuknak főleg a régebbi alapítású, folyamatosan működött kolostori gyűjtemények felelhettek meg. A század közepén még szinte festékszagúan friss zalai kolostorok falai közt épp csak megkezdődhetett a könyvtárnak szánt termek berendezése. Tihanyban az első könyves-adat 1742-ből maradt ránk, megvásárolják a nagyszombati kalendáriumot. Jelentősebb volt a gyarapodás Vajda Sámuel apát idején. A rend feloszlatásakor a könyvek a pesti egyetemre kerültek, ahonnét 1803-ban az apátságot illető 131 mű 237 kötetben érkezett vissza Tihanyba. 5 ' 1 Keszthelyen a kolostor feloszlatásakor 188 kötetet vettek jegyzetbe. 55 Részletesebb ismereteink vannak a veszprémi egyházmegye papjainak könyvtárairól. 56 1815—17 között püspökük összeíratta mind a plébániák, mind a plébánosok könyveit. A fennmaradt jegyzékekből kiderül, hogy 74 plébániának 3034, a plébánosoknak 2056 kötet volt a birtokukban, így egyegy plébániának átlagosan 41, egy-egy plébánosnak 28 könyve volt. A szóródás természetesen nagy, más forrás arról tudósít, hogy Ruszék József keszt2 Szily Jánosról: Géfin Gyula: A szombathelyi egyházmegye története I. Szombathely, 1929. 23—162. 1. 3 Pehm József : Padányi Bíró Márton veszprémi püspök élete és kora. Zalaegerszeg, 1934. 364. 1. '''Sörös Pongrác: i. m. (1. 48. jegyzet) 697. 1. 5 Kapiller Imre: Adatok Zala megye felvilágosodás- és reformkori könyvtárainak történetéhez. Zalai Gyűjtemény 21. 1985. 69, 1. 6 Hermann Egyed—Éberhardt Béla: A Veszprémi Egyházmegye papságának könyvkultúrája és könyvállománya a XIX. század elején. Veszprém, 1942. A következő oldalon közölt adatokat e mű alapján számoltam.
