Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)

Hadnagy Róbert: A nagykanizsai Zrínyi Miklós Irodalmi és Művészeti Kör története

4 hazafias ünnepélyt — ezek közül kettőt Kiskanizsán, egyet pedig Letenyén. Több munkásgimnáziumi előadást tartottak, emiatt támadások is érték őket: „Két oldalról is támadtak bennünket, a vezetőségnek mégis sikerült minden szélsőségről határlódva megtartani a középutat."

13 Ugyanez a jegyzőkönyv tartalmazza az alapszabályzat módosítására tett határozatot is. 1921. szeptember 24-én Sík Sándort a neves piarista egyházi írót, költőt, műfordítót sikerült megnyerniük egy felolvasóest megtartására. Valószínűleg szívesen tett eleget a meghívásnak, hiszen őt is foglalkoztatta a ZMK névadójának, Zrínyinek élete, munkássága. 1923-ban Zrínyi címen drámája jelent meg, 1941-ben pedig monográfia. Az est után három nappal a Zalai Közlöny így számol be az eseményekről: „Sík Sándor ünneplése az Irodalmi Körben. Szombaton este az újabb magyar költészet legértékesebb képviselője Sík Sándor az Irodalmi Kör ünnepélyén felolvasta Zrínyiről, a költőről szóló drámáját. A hatalmas mű igen nagy hatást keltett a hallgatóságban. Dráma költészetünk legjobb termékeivel hasonlította össze a hallgatóság Sík Sándor Zrínyijét, melyet nemrégiben a Szent István Akadémiában is bemutatott, nemsokára pedig a Nemzeti Színházban fog előadásra kerülni."

14 A kulturális terület különböző fórumainak együttműködését bizonyítja, hogy a Sík Sándor-est előtt a Zalai Közlönyben két folytatásban jelent meg Diósi Géza: Sík Sándor szimbolizmusa című értékelő tanulmánya. 1922. május 23-án egyszerre két neves, országosan is ismert íróvendég látogatott a ZMK meghívására Kanizsára: Rákosi Jenő és Móricz Zsigmond. A vendégek a Zrínyi-ünnepély fényének emelése céljából érkeztek. Az ünnepségen Rákosi Jenő hazafias frázisokkal teli ünnepi beszédet mondott. Este a ZMK rendezvényén Móricz Zsigmond a meghirdetett „Tündérkert"-ből való részletek felolvasása helyett az „Egy akol egy pásztor" című elbeszélését olvasta fel a „könnyekig meghatódott közönségnek". A könnyes szemek valószínűleg nem újságírói túlzás, hiszen az elbeszélésben arról van szó, hogy az elcsatolt Bánátban híre megy, hogy a rendelkezések ellenére magyar nyelvű katolikus misét tart a szabadban egy pap. A mise alkalmából vallási felekezetre való tekintet nélkül összegyűlik a község minden magyar érzelmű lakója. Idézzük a befejező néhány sort: „És nem volt felekezet. Nem volt ott katolikus és református és luteránus. Együtt voltának ott az ódon elhagyott, elfelejtett romkápolna körül, az Isten szabad ege alatt, a babiloni vizeknél ott szakadt, hazasíró árva magyarok . . . "

15 A két vendéget a ZMK tiszteletbeli tagjának is megválasztották. 1924. június 22-én a ZMK megyei dalosversenyt rendezett a városban, összesen 12 zalai dalárda vett részt a rendezvényen, amelynek óriási sikere volt. Termé13 Jegyzőkönyv 1921. június 21. 14 Zalai Közlöny 1921. szeptember 27. 2. p. 13

Móricz Zsigmond: Egy akol egy pásztor. Elbeszélések. 2. kiad. Bp. Athenaeum, (1940) 8. p.