Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)

Németh József: Művelődés és irodalom Zala megyében a XVIII-XIX. század fordulóján

tulajdonos •— később nyomtatásban is megjelent •— jegyzéket állított ösz­sze. Német, francia, latin, görög, angol, olasz, kisebb részben magyar nyelvű kötetek kerültek akkor Szentbalázsról a megyeháza egyik kis szobájába. Ezek a jobbára díszes köntösű könyvek nemcsak a gyűjtők alapos nyelvtu­dásáról, hanem széles körű érdeklődéséről is tanúskodnak. Történelmi, jogi, természettudományi, szépirodalmi, filozófiai művek, térképek, metszetek cí­mei egyaránt megtalálhatók a listán. Shakespeare, Klopstock, Lessing, Goethe, Schiller, Corneille, Racine, Molière, Voltaire, Rousseau, Pope, Swift műveinek meglétéből következtethetünk Skublics Imre és Károly biztos íz­lésére, alapos világirodalmi tájékozottságára. Érdeklődésüket, az újság irán­ti fogékonyságukat az is jelzi, hogy Széchenyi Hitelével vitázó írásokat csak­úgy beszerezték, mint Balázshy Jánosnak a 1831. évi koleralázadásról írt, épp akkor megjelent beszámolóját. 61 A nemes szándék, a Nemzeti Könyvtár végül nem valósult meg, noha már épületét is megtervezték. 62 A Megyei Levéltár azonban megőrizte nem­csak a könyvek mintegy felét, hanem az egyik könyvszekrényt is. A három részes, puritán szépségű, fehér, üveges, könyvekkel teli almárium felső részén a családi címer és felirat emlékeztet az elhatározásra: ,,Velikei és bese­nyői Skublics Károly adománya." Tudunk Spissich János és Tuboly László könyvtáráról is, de nagyságukat nem ismerjük, csak feltételezzük, hogy nem örökségként került hozzájuk, hanem tudatos gyűjtés eredményeként alakul­tak ki. 63 Császár Elemér közreadta Kisfaludy Sándor 1795-ből származó könyvtári jegyzékét, 64 annak későbbi állapotát, összetételét azonban nem is­merjük. Az egyelőre gyér zalai adatok is igazolni látszanak Kosáry Domokos summázatát: „Időszakunkban (1765—1790 között — N. J.) a széles mezőnyű köznemesség soraiból is többen kapcsolódnak be a könyvkultúrába, mint ko­rábban. .. a XVIII. század második felétől kezdve már a köznemesség sorai közt is mind nagyobb számban találunk olyanokat, akik könyvekkel vagy egész váratlanul szép kis könyvtárral rendelkeznek." 65 A terület legjelentő­sebb gyűjteménye a keszthelyi Festetics könyvtár volt. Alapjait még Kristóf vetette meg, de országos mértékkel mérve is kiemelkedő értékké unokája, a korai reformkor egyik legjelentősebb főura, György fejlesztette. Nemcsak különös gonddal válogatta, hanem művészi szépségű termet is épített számá­ra. Mégsem reprezentációra, hanem napi használatra szánta. Főleg a gazdál­kodással kapcsolatos műveket gyűjtötte, az állományt szakosítva helyezte el, annak olvasását a Georgikon tanárai és tanulói számára is lehetővé tette. Jelentőségét utólag az is megnövelte, hogy hazánk mai területén a főúri te­;1 Fülöp Géza: A magyar olvasóközönség a felvilágosodás idején és a reformkor­ban, Bp. 1978. 200—211. 1. 12 Jakab Géza—Németh László Országos Nemzeti Könyvtárépítő mozgalom a re­formkor elején Zalában. Magyar Könyvszemle 1958. 268. 1. 13 Horváth Ádám és Kazinczy Ferenc 1810-es években folytatott levelezésében er­ről több utalást találunk. 'Császár Elemér: Kisfaludy Sándor könyvtára 1795-ben. Magyar Könyvszemle 1908. 314—318. 1. > 5 Kosáry: 42. sz. jegyzetben hivatkozott mű 560. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom