Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)

Németh József: Művelődés és irodalom Zala megyében a XVIII-XIX. század fordulóján

nek lehetőségeit bővítették. A 1776-os rendelet 5 akadémiát állított fel (Kassán, Nagyszombaton, Győrben, Nagyváradon, Zágrábban). A nagyszombatit később Pozsonyba, a győrit Pécsre szervezték át. A zalai nemesi családok gyermekei a pozsonyi, a győri, majd áthelyezése után a pécsi akadémiát látogatták. Pozsonyban tanult Kisfaludy Sándor, Skublics Imre. A Zala Megyei Levéltárban fennmaradt Inikey Sándor pécsi bizonyítványa. A megyei levéltár gazdag anyagára alapozva érdemes lenne megvizsgálni, hogy a század végén hogyan bővül a zalai értelmiség létszáma. Tudjuk, hogy a vármegyék már képzett mérnököt, orvost alkalmaztak. II. József rendeletei szükségessé tették a földmérők, térképészek munkáját, a két középiskola tanárai, a kialakuló, modernebben szervezett nagybirtokok gazdatisztjei már egy másfajta értelmiségi csoportot jelentettek. Közülük néhányan már a magyar tudományosságban is némi rangot szereztek. Pl. Oesterreicher Manes József volt az első olyan zsidó vallású orvos, aki a türelmi rendelet folytán hazánkban orvosi diplomát szerzett/'

3 1785-től Balatonfüreden fürdőorvos, ő végezte el elsőként a füredi gyógyvíz elemzését. Nachricht von den Bestadtheilen und Kräften des Füreder Sanerbrunnen című, 1792-ben Bécsben megjelent művének is ösztönző hatása lehetett arra, hogy Babocsay József kanizsai orvos 17'95-ben megírja és Sopronban kiadja Hévíz gyógyfürdőjének ismertetését/

4 Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a másodlagos hatásokat sem. A Mária Terézia által megszervezett bécsi Terézianumban számos ïTici££yci,r előkelő nemes ifjú is tanult, köztük Festetics György és a megyében ugyancsak birtokos Széchényi Ferenc. Ott szerzett széleskörű műveltségük is késztette őket könyvtár szervezésére, a kultúra támogatására. Témánk szempontjából különösen jelentős Festetics György tevékenysége. A mezőgazdasági szakképzést szolgáló Georgikon létrehozása (1797) nemcsak a korszerűbb gazdálkodást segítette elő, hanem az értelmiség egy új, egyelőre csak nagyon szűk rétegét is képezte, a mezőgazdászokét, Figyelmet érdemel az intézmény úttörő jellege is. Megelőzte a Thaer által Cellében 1802-ben, majd Möglinben 1806-ban és a Fellenberg által Hofwylben 1804-ben felállított tanintézetet. A magyaróvári 1818-ban létesült, úttörő jellegét a kortárs angol utazó, Richard Bright is elismerte. „Festetics György kitűnő intézete, a második ilyennemű kísérlet Magyarországon. Elődje csak a Szarvason létesített királyi gyakorlati földművelési intézet" -— írta. Ez azonban nem volt felsőbb szintű.

45 Az értelmiségnek képzettségénél, vagyoni helyzeténél, a társadalomban elfoglalt szerepénél fogva rendkívül nagyhatású rétege volt a papság. Zala megyében ez időben nem működött olyan nagy múltú, az egyházi hierarchiában is nagyobb rangú intézménye, mint pl. a veszprémi püspökség vagy a pannonhalmi bencés apátság. Az egyetlen olyan kolostor, amely már az 43 Magyar életrajzi lexikon II. Bp. 1969. 313. és Sörös Pongrác: A Tihanyi apátság története. Második korszak. Bp. 1911. 394. 1. s. következők. 44

B. B. J. Boldog Zala vármegye: keszthelyi hév-vizedről méltán neveztelek így attól, aki ezen rendeket írta ditséretedre. Sopron, 1795. 43

Csíki László: A keszthelyi Georgikon története. In: Georgikon 175. Bp. 1972. 43. 1.