Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)
Németh József: Művelődés és irodalom Zala megyében a XVIII-XIX. század fordulóján
Csurgón létrehozta a reformátusok iskoláját, 23 megalapította a gazdasági tanintézetet, a Georgikont, nemesi konviktust létesített a tanulni vágyó ifjaknak, bőkezű alapítványt tett a magyar katonatisztek képzésére. Fia nevelőjét, Péteri Takács Józsefet segítette a magyar Minerva című kiadói vállalkozás elindításában (nem tudjuk okát, hogy miért vonta meg tőle csakhamar a bizalmat és támogatást.). Adakozott a magyar színházra, Lipszky János térképeinek kiadására, lehetővé tette Zala megye első tipográfiájának megindulását, könyvtárat szervezett, ezt megnyitotta a Georgikon hallgatói részére is. Szívén viselte az elemi iskolák sorsát, s noha maga vallását nem túlságosan gyakorolta, különös gondot fordított arra, hogy Keszthelyen művelt, széles látókörű plébánosok működjenek. (Horváth János 1801—1808 között tölti be a tiszséget, később veszprémi kanonok, majd székesfehérvári püspök, kiváló egyházi író, szerkesztő, 1832 után a MTA tagja. 1814—34 között Ruszék József a plébános, akinek már kinevezése előtt, 1812-ben megjelent A filozófiának előljáró értekezése című kötete. Később ő is veszprémi kanonok lett. Ruszék törekedett a magyar nyelv gazdagítására, támogatta a nyelvújítást, új filozófiai műszavakat alkotott, annak ellenére, hogy a Mondolat egyik ívét ő korrigálta, s hogy Kazinczy egy ideig ellenfelének tekintette őt.) 24 Saját házi kápolnájában a hagyományos oltárkép helyett a bölcsesség istennőjének alabástrom szobrát állította, „Keressétek a bölcsességet" felirattal. Kedves iskoláit nemcsak támogatta, hanem napi munkájukat is figyelemmel kísérte. Nemcsak Kis Jánost vitte el a Georgikonba, „minden professzorokat összegyűjtvén, mindenik hivatalát megmondván, s a leckék rendjét elszámlálván", hanem arra is jutott ideje, hogy a kis csurgói gimnázium tanévzáró ünnepélyén is ott legyen. Mi már tudjuk, hogy az ünnepi műsort író-rendező Csokonai Vitéz Mihály a századvég legnagyobb magyar költője volt, de a gróf egy akkor még alig ismert helyettes tanárt, poétát tisztelt meg érdeklődésével. A Csokonai-monográfusok nagyobb része még ma is elmarasztalja Festeticset, hogy kifogásolta a műsorban elhangzó „Hej Rákóczi, Bercsényi" kezdetű dalt. Ne feledjük azonban az aggodalmat kiváltó okot sem: „Vigyázzunk, hogy szét ne hányják az iskolát." — írta a politikai szándékaiért már többször is elmarasztalt hajdani szabadkőműves, akinek az óvatosságra számos oka is volt. Keszthely irodalmi, tudományos múltja sokkal szegényebb lenne Festetics nélkül, hiszen nélküle nemcsak Nagyváthy, hanem Rajnis József, Péteri Takács József, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Rumy Károly György, Dukai Takács Judit, Asbóth János, Pethe Ferenc, Richard Bright angol utazó keszthelyi kapcsolatai sem jöttek volna létre. A kortársi emlé kezesek többször felemlegetik, hogy kiket utasított el Festetics. Érdemes lenne azt is számbavenni, hogy hány mű megjelenését támogatta. 23 Bódi Ferenc: A csurgói református Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium másfélévszázados története. 1—2. kötet. Csurgó, 1943. ^Badics Ferenc: Horváth János püspök 1769—1835. Veszprém 1927. és Harmath István, Katsányi Sándor: Veszprém megye irodalmi hagyományai, Veszprém, 1984. 241. 1.
