Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)

Kapiller Imre: Zalai diákok Kőszegen a XVIII. század utolsó évtizedeiben

A jezsuiták kőszegi gimnáziumában 1677 novemberében indult meg a tanítás." Ekkor még csak az alsó négy osztály számára. A tanítás központjában a latin nyelv oktatása állt. Az oktatás központi célja a latin nyelv minél teljesebb ismerete volt. A gimnázium tanítási rendjébe a trivium tárgyai (gram-matica, dialektica, retorika) csak alig, vagy csonkán kerültek át. A XVIII. század az abszolút monarchiák százada, a nemzeti államok kialakulásának időszaka. A jezsuiták nemzetek feletti szervezete idegen a kor eszméitől. 1773. július 21-én XIV. Kelemen pápa kénytelen a rendet feloszlatni. A rend feloszlatása következtében 18 magyarországi jezsuita kollégium vált gazdátlanná, köztük a kőszegi is. A tanítás azonban tovább folyt. 1773 és 77 közt világi papok és volt jezsuita szerzetesek folytatták a munkát. Hosszú viták és tárgyalások után Ndczky Kristóf, a győri és pécsi tankerület királyi főigazgatója — aki korábban maga is a kőszegi gimnázium növendéke volt — ajánlására a piarista rend vállalta az iskola további működtetését. A rend kőszegi megtelepedése (1777.) egybeesett az első hazai tanügyi „törvénykönyv", a Ratio Educationis megjelenésével. A volt 6 osztályos jezsuita iskola 1777^től 5 osztályossá vált. A korábban csak humánórákra korlátozott oktatás mellé megjelent a mennyiségtan, a történelem, a földrajz, sőt a fizika is. II. József korában megszüntettek mindenfajta ájtatosságot, feloszlatták a különféle ,,congregatio"-kat. Bevezették az év végi minősítést, a bizonyítványt. József 1784 áprilisában kelt nyelvi rendeletének 7. pontja értelmében csak azok a diákok vehetők fel a gimnáziumba, akik tudnak németül írni és olvasni. A rendelet végrehajtását ugyan három évre kitolja az uralkodó oly módon, hogy az 1787-ben kezdődő tanévben csak azok a diákok vehetők fel, akik a német nyelvben való jártasságot bizonyítvánnyal is tudják igazolni. Emellett még két újabb megszorítást is tesz az uralkodó. Nevezetesen: csak azok a jobbágyifjak vehetők fel a gimnázium első osztályába, akik az elemi iskolát jeles eredménynyel végezték, valamint azok a polgárok, akik ugyanitt legalább jó bizonyítványt kaptak. Az addig ingyenes oktatással szemben József elrendelte a kötelező tandíjfizetést, ami által tovább korlátozta a felvehető tanulók körét.

12 Ezen intézkedések hatását jól tükrözi a tanulólétszám alakulása. Míg 1784-ben a tanulók létszáma 253, addig az elkövetkezendő években folyamatosan csökken. 1786ban 172; 87-ben 153; 88-ban, 89-ben és 90-ben 115; 90 után fokozatosan ismét emelkedik, úgy hogy 1794-re ismét 200 fölé kerül.

13 Számuk a század utolsó éveiben 240 körül stabilizálódik. Hasonló tendenciák figyelhetők meg ez idő alatt Kanizsán is, ahol az 1780/81-es tanévben beiratkozott 203 tanulóval szemben 1785-ben csak 63, 1786-ban pedig mindössze 33 diáknév szerepel az anyakönyvben és csak 1794/95-ben emelkedik számuk ismét 200 fölé.

14 Mint láttuk a kőszegi gimnázium vonzáskörzete a XVIII. század derekáig hatalmas területre terjedt ki. Kérdés, hogy az időközben létrejövő zalai gim^Bariska István: A Kőszegi Gimnázium 300 éve. in. A Kőszegi Jurisich Miklós Gimnázium jubileumi évkönyve. Kőszeg, 1978. 12—18. p. 1- Kapiller Imre: A Nagykanizsai Piarista Gimnázium diákjai az iskola alapításától 1848-ig. in. Zalai Gyűjtemény 18. Zalaegerszeg, 1984. 155. p. 13

Lásd: a 10. sz. jegyzet. "Lásd: a 12. sz. jegyzet 153. p.