Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)
Bilkei Irén: Adatok a középkori és kora-újkori egyetemjárás és litterátus műveltség történetéhez Zalában
Tisztában vagyok azzal, hogy ez az anyaggyűjtés sem lehet pontos. A hiteleshelyi oklevelek regesztázási munkái során válhat teljesebbé a zalai litteratusok névsora. Az utóbbi évek kutatásai meglehetősen pontosan körvonalazták a magyarországi deák és deákosságának fogalmát. Itt csak utalni szeretnék arra az elsősorban nyelvészek között zajló vitára, aminek eredménye a középkori nevek alapján a Deák nevűek és a deák foglalkozásúak elkülönítése lett. 34 A litteratus elnevezés a deákműveltségnek a környezet által elismert alkalmazásképes birtoklását jelentette, nem iskolai végzettséget. 3,3 Ennek a deákműveltségnek az elemei a jó latinságon kívül jogi és természettudományos ismeretek voltak. 36 Ezeket az ismereteket lehetőség volt itthon megszerezni akár városi, akár falusi plébániai iskolákban, illetőleg a hiteleshelyeken. Ez utóbbiak voltak szükségleteiknek megfelelően a szokásjog, a consuetudo gyakorlati szakismereteinek továbbadói. Egyetem hiányában a jogi fakultást a hazai oktatási rendszerben éppen a hiteleshelyi clericus chori intézménye pótolta, mint gyakorlati jogászképzés. 37 A két zalai hiteleshely iskoláiról csak nagyon kevés és közvetett bizonyíték van. Például egy 1522-ben kelt oklevél tanúsága szerint Gerencsér Miklós kapornaki polgár végrendeleténél tanúként működött közre Sebastianus scolasticus. 38 Békefi R. munkáiban egyáltalán nem tud zalai iskolákról, 39 pedig néhány biztos adat van, ami az 1554-es veszprémi canonica visitatioból ismert. Eszerint Kapornakon és Egerszegen működött iskola és a szepetneki plébánosnak is van tanítója. 40 Ezek mellett 1550-ből Tapolcáról is van adat schola particularia-ról. 41 Valószínűnek látszik, hogy a kevés helyi iskola mellett más, közeli városokban 'tanulhattak a zalai ifjak, például Veszprémben, Pécsett, Zágrábban. Nem véletlen, hogy a néhány biztos iskolai vonatkozású adat is a XVI. századból származik, mint a litteratusok legnagyobb része. Ök tekinthetők hazai nevelésű polgári értelmiségünk első képviselőinek, akik a névsor tanúsága szerint különböző világi munkaköröket töltöttek be. A bevezetőben említett munkakörök (jogszolgáltatás, közigazgatás, gazdasági igazgatás, tanítás) közül vegyük sorra, hogy a zalai litteratusok milyen világi munkákat végeztek. 34 Bárczi G. : A magyar személynevek XVI. századi történetéhez. MNy 52, 1956., 144 —147. — Papp L.: A XVI. századi Literátus: Diák — Deák nevek kérdéséhez MNy 52, 1956., 480—481. — Mikesy S.: A XVI. századi Deák nevek kérdéséhez. MNy 53., 1957., 209—210. — Papp L.: A deákok és a Deákok. MNy 53, 1957., 442—449. 35 Mészáros I.: Az iskolaügy története Magyarországon 996—1777 között (Bp., 1981.) 128—130. " Mészáros i. m. 130. — Mezey 1968., 88 — Kubinyi 1968., 205—227. 37 Mezey 1968., 85. :58 Bunyitay V.—Papaics R.—Karácsonyi J. : Egyháztörténelmi emlékek a magyarországi hitújítás korából (Bp., 1902.) I. 74. 39 Békefi R.: A népoktatás története Magyarországon 1540-ig (Bp., 1906.) és A káptalani iskolák története Magyarországon 1540-ig (Bp., 1910.) 40 Pfeiffer J.: A veszprémi egyházmegye legrégibb egyházlátogatásai (1554—1760). (Veszprém, 1947.) 11. A Veszprémi Egyházmegye múltjából 10. 41 Törőcsik 1984., 413.
