Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)

Megyeri Anna: Egy kisvárosi fényképész, Serényi Árpád (1897—1941)

MEGYERI ANNA: EGY KISVÁROSI FÉNYKÉPÉSZ, SERÉNYI ÁRPÁD (1897—1941) Serényi Árpádot 1937-ben a Nemzeti Űjság tudósítója mint Zalaegerszeg egyik idegenforgalmi attrakcióját említi

1

; a Zalamegyei Újság szerint pedig Serényi világhírességre emelkedett, s nemcsak Zalaegerszeg, hanem az egész nemzet büszke lehet rá.

2 Valóban nagy művész volt-e Serényi Árpád, milyen lehetőségei voltak egy fényképésziparosnak a két világháború közti Zalaegerszegen, milyen szerepe volt városunkban, mi tette különösen népszerűvé — ezekre a kérdésekre adhatnak választ a róla összegyűjtött adatok.

3 Serényi Árpád 1897-ben született a Vas megyei Hegyfaluban Scherer Alajos állomáselöljáró és Rasztovics Margit gyermekeként.

4 Középiskolába Szombathelyen és Zsombolyán járt, szakmáját Knébel Jenő fényképésznél sajátította el Szombathelyen.'

1 A mesterrel kötött tanoncszerződés szerint, melyet 1912. IX. 16-án kötöttek, édesanyja már özv. Serényi Alajosné. Neki kellett gondoskodnia fia ellátásáról és lakásáról, a tandíjat és a betegsegélyi járulékot Knébel Jenő fizette. A fiatalember munkájáért havonta még 10 Ft bért is kapott. 1914. VI. 8-án szabadult fel jó minősítéssel.

11 1 Nemzeti Újság, 1937. aug. 8. 6. p. -Zalamegyei Újság, 1937. aug. 11. 2. 1. (továbbiakban: ZmU). •' A Göcseji Múzeum mintegy másfélszáz Serényi-nagyítást őriz fotótárában és történeti gyűjteményében. A felvételek nagy része még az ötvenes években került a múzeum birtokába, főként Czobor Mátyás volt polgármester és Fára József levéltáros hagyatékaiként. A felvételek kisebb része újabb gyűjtések során családi fotótárakból, albumokból került gyűjteményünkbe. Munkám írásakor a Zalamegyei Újság két világháború közti számaiban talált híradásokra, a Magyar Fotográfia és a Műterem szaklapok cikkeire, valamint még élő kortársak adatközléseire támaszkodhattam. 4 Vámoscsaládi rk. Plébánia, Kereszteltek anyakönyve. 6. köt. 230. p. 41. sz. 1397. (Továbbiakban VP). s A híres Knébel cég alapítója Knébel Ferenc 1360-ban nyitotta meg műtermét Szombathelyen. Fiai folytatták mesterségét. Ferenc 1890 és 1898 között Zalaegerszegen is tartott fenn műtermet. Szakács Margit: Magyarországi fényképészek és fényképész műtermek 1840—1920. Magyar Munkásmozgalmi Múzeum Évkönyve 1983. Bp. 1984. 54. p. °Vas Megyei Levéltár, Iparhatósági Tanonclajstrom, 1897—1913. V. 173. g. 14.