Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)

Hadnagy Róbert: A nagykanizsai Zrínyi Miklós Irodalmi és Művészeti Kör története

sor átnézésével újabb 11 fő és foglalkozás válik ismertté. Ők szintén a ZMK tagjai voltak: Czulek László, kórházi gondnok, Fedor László, köztisztviselő, Horváth Károly postafelügyelő, ifj. Knortzer György, banktisztviselő, Kostein József, díjnok, Láng Ferenc, postafőtiszt, Polonyi György, polgári leányiskola igazgató, Rosenbert Mór, ügyvéd, ZMK titkár, Stern József, divatárukereskedő, alapító tag, Surányi Gyula, felsőkereskedelmi iskolai tanár, a ZMK társelnöke, Vidos József, tisztviselő, az Igazgatótanács tagja. A felsoroltak alapján egyértelmű, hogy a Kör tagságának jelentős része az értelmiségi réteghez tartozott, A korban oly lényegesnek tartott felekezeti hovatartozás nem játszott döntő szerepet, hiszen egyaránt a ZMK tagja volt a római katolikus plébános (Varga Theodoric), a református, illetve evangélikus lelkész (Kádár Lajos, Horváth Olivér) és a főrabbi (Winkler Ernő). A Kör tagjainak létszámáról nem maradt írásos feljegyzés, szintén csak közvetett forrásokból lehet megítélni a taglétszámot. Az biztos, hogy már 1924ben 127 főnél többen voltak, hiszen a Kultúrház Bizottságba ennyi főt delegáltak. A harmincas évek végéig ugyan minden évben jelent meg beszámoló a Zalai Közlönyben az éves rendes közgyűlésről híradás, de azokban érdekes módon mindig csak arról volt szó, hogy bővült a tagság létszáma. Az évenkénti emelkedést figyelembe véve nem irreális feltételezni a 250—300 fős létszámot. Erre utal az a tény is, hogy a ZMK egyes rendezvényeit a Városháza dísztermében, a Városi Színházban, vagy a Polgári Egylet nagytermében tartották. A tagokat három megkülönböztetett kategóriába sorolták. Az alapítók, akik egy jelentősebb pénzösszeg lefizetése után váltak állandó tagokká. A rendes tagok, akik három évre kötelezték el magukat a tagságra és évenként fizették a — természetesen változó nagyságú tagsági díjakat. Tiszteletbeli tagok, akiket az Igazgatótanács érdemeik miatt választott meg. SZERVEZETI FELÉPÍTÉS A ZMK demokratikus felépítésű társadalmi szervezet volt. Minden tag rendelkezett választói és választhatói joggal. Az évente általában egy alkalommal összeülő közgyűlés volt a legfőbb vezető szerv. A közgyűlés határozóképességét a tagok megjelenési arányától tették függővé. A határozóképesnek nyilvánított közgyűlés (a tagság egyharmada jelen volt) titkos szavazással választotta meg az igazgatótanácsot és a különböző tisztségek viselőit. A választáson túl a ZMK költségvetésének jóváhagyása is a közgyűlés jogköre volt. Az igazgatótanács létszáma 55 fő, összetétele: 40 fő rendes tag, 15 fő póttag. Gyakorlatilag az Igazgatótanács látta el a ZMK minden, a működéssel kapcsolatos teendőt. Az alapszabály lehetőséget nyújtott különböző célokra létrehozott bizottságok életrehívására is. írásos emlék hiányában nem ismeretes, hogy éltek-e eszzel a lehetőséggel. Az Igazgatótanács — az alapszabály szerint — havonta egyszer ülést tartott. Ezeken az üléseken tárgyalták meg a programot, egyeztették a különböző szakbizottságok (irodalmi, művészeti, társadalmi) elképzeléseit. A pénzügyek állásáról a pénztáros tett jelentést az igazgatótanácsi üléseken.