Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)
Hadnagy Róbert: A nagykanizsai Zrínyi Miklós Irodalmi és Művészeti Kör története
Volt az érdeklődés megcsappanásának egy másik oka is: nagy volt a konkurrencia. Már 1937-ben, amikor vitéz gr. Teleki Béla, Zala megye főispánja tett látogatást a városban, érezni lehetett: valami nincs rendben a Körnél, ugyanis a látogatás egyik napját a főispán az egyletek, egyesületek életével való megismerkedésnek szentelte. Meglátogatta az Ipartestület, Iparoskör, Kaszinó, Polgári Olvasókör, Katholikus Legényegylet, Baross Szövetség, OMKE, Polgári Egylet és a Nemzeti Egység helyiségeit, de a ZMK-t nem. A Kör háborús évek alatti történetének kutatását nehezíti az a körülmény, hogy a Zalai Közlöny terjedelme felére csökkent. A harmincas években — ingyen reklámként — minden esemény előtt egy-két beharangozó cikk, vagy hír olvasható, az eseményt követően pedig majdnem minden esetben részletes beszámoló a történtekről. 1940-től csak szűkszavú felhívás az előadás, vagy más rendezvény időpontjáról és címéről. Az előadásokról pedig nem jelent meg semmi. Igaz, hogy a front jelentések a felére csökkent újságot így is betöltötték. A ZMK ALAPSZABÁLYAI A különböző egyesületek, körök létrehozását és működését jónéhány jogszabály, miniszteri utasítás és rendelet szabályozta. Az 1394/1873. illetve az 1508/1875. sz. belügyminiszteri rendelet alapján minden egylet, vagy egyesület csak az előzőleg a belügyminiszter által láttamozott és jóváhagyott alapszabály szerint működhetett. Az alapszabályt az alapítótagok állították össze, meghatározott előírások szerint. A helyi hatóságokhoz kellett a kész alapszabályt eljuttatni, általában az al-, vagy főispáni hivatalhoz. Miután a helyi hatóság továbbította a belügyminiszterhez jóváhagyásra, a döntéstől függött az egyesület további sorsa, vagyis, ha negyven napon belül nem érkezett válasz, az egyesület alapszabályát változtatás nélkül elfogadták, megkezdhette a működést. Az 1136/1898. sz. belügyminiszteri körrendelet alapján a rendelkezés ellen vétőket elzárással, vagy jelentős (100/Ft) bírsággal is sújthatták. 30 A rendelkezések értelmében a Nagykanizsai Magyar Irodalom és Műpártoló Egyesületnek is kellett a működéshez alapszabályt megfogalmazni, de sajnos ennek nyomát nem sikerült megtalálni. A ZMK első ismert és nyomtatásban is megjelent alapszabályának keltezése: 1895. május 12., 1896. március 12-én pedig a „miniszter helyett" Latkóczy Imre államtitkár láttamozta. 31 A füzetecske 21 paragrafusban sorolja fel mindazokat a szabályokat, amelyek nélkülözhetetlenek voltak a működéshez. Vázlatosan összefoglalva az alábbiakat tartalmazza: a kör címe, székhelye, célja, a cél elérésére szolgáló eszközök, a tagsággal kapcsolatos kérdések, a tagsági díj mértéke, a tagok 30 A rendeletek részletesebb leírását az alábbi mű tartalmazza: Az egyletekre és társaskörökre vonatkozó jogszabályok és vagyonkezelési irányelvek. Szerk. Szokolay István. Bp. 1904. 118. p. 31 A nagykanizsai Irodalmi és Művészeti Kör alapszabályai. Nagy-Kanizsa, Weiss I. és F. ny., 1896. 12. p.
