Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)

Hadnagy Róbert: A nagykanizsai Zrínyi Miklós Irodalmi és Művészeti Kör története

szinti nagytermében. Az előadók zöme a helyi értelmiségiek közül került ki; elsősorban a piarista gimnázium tanárai, orvosok, ügyvédek, stb. A dokumentumok hiányos volta miatt, a Kör történetének feldolgozása néhány év kivételével csak közvetett forrásokra támaszkodhat. Az első világháborút, illetve a forradalmakat követő néhány évből maradtak csak fenn jegyzőkönyvek. 1919. december 17-én összehívták az Irodalmi és Művészeti Kör közgyűlését. Bár ezen a közgyűlésen nem esett szó konkrét tevékenységről, mégis történt érdemleges esemény: megválasztották az új tisztikart, és megalakították az igazgatótanácsot is. Ettől kezdve a Kör vezetését 12 tagú tisztikar és 30 fős igazgatótanács látta el.

9 (A 20-as évek végén módosították a létszámot, de erről bővebben szó lesz majd a Szabályzatok tárgyalásánál.) A következő közgyűlésre már 1920. első napjaiban sor került, amikor újjáalakították a szakosztályokat, elkezdték a dalárda és a zenekar újjászervezését.

10 1920. első hónapjaiban erős politikai nyomás nehezedett rájuk, ugyanis a járásparancsnokság a különböző liceális előadások kapcsán többféle követelést támasztott a Körrel szemben: „Az igazgatótanács kimondja határozatilag, hogy az ismeretterjesztő előadások rendezésében készségesen támogatja a járásparancsnokságot, politikai kérdések teljes kizárásával."

11 így hanzgott a jegyzőkönyvben megörökített — a lojalitást vállaló — válasz. A „politikai kérdések teljes kizárása" azonban nem vonatkozott az ellenforradalmi korszak politikájára. A későbbiekben, amikor a Körben szervezett liceális előadások tárgyalásával foglalkozom, szeretném bebizonyítani azt, hogy mennyire azonos hullámhosszon voltak a rendszer politikájával, mennyire teljes volt az összhang ideológiai téren. Ugyanebben az évben a polgármester, Sabján Gyula átiratot intézett a Kör elnökéhez Pfeifer Elekhez, amelyben utasította a tagság Tanácsköztársaság alatti viselkedésének felülvizsgálatára, követelve a magukat kompromittált tagok azonnali kizárását. Az átirat követelésének eleget téve az igazgatótanács különbizottságot hozott létre, hogy átvizsgálja a tagok listáját. A különbizottság 1920. november 20-án beterjesztett válasza: ,,.. . a tagok listáján egyetlen olyan név sincs, amely ellen kifogást lehetne tenni."

12 1921. január 9-én Zrínyi Miklós Irodalmi és Művészeti Körre változtatták nevüket. Zrínyi Miklós (1620—1664.) költő és hadvezér valóban olyan személyiség volt, akinek tevékenysége sok szállal kötődött Nagykanizsához. 1652-ben lett a kanizsai várkerület felügyelője, amellett, hogy zalai főispán és horvát bán volt. Egy 1921. június 21-én készült beszámoló jelentés alapján az újjáalakulástól a fenti időpontig a Kör (a továbbiakban ZMK) tevékenységét az alábbiakban lehet összefoglalni. Rendeztek 7 irodalmi estet, 42 szabadliceális előadást, 9 Jegyzőkönyv 1919. december 17. 10 Jegyzőkönyv 1920. január 7. 11 Jegyzőkönyv 1920. március 7. 12 Jegyzőkönyv 1920. november 20.