Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)
Szarka Lajos: Thália papjai Keszthelyen az első világháborúig
cséje a városban. Dacára annak, hogy az első héten hat premiert mutattak be, minden nap új darabot, távolmaradt a közönség. A színikritikus csalódottan írta: „Hát nem is nyári cikk a színház. Az emberek fürödnek, vitorláznak, este pedig sétálnak, cigánymuzsika mellett szórakoznak. Csak éppen színházba nem járnak". 11 ' 5 Igaz a színjátszás feltételei sem voltak megfelelőek. A Hungária szálló nagytermében nem fértek el az operetthez szükséges látványos díszletek, a zenekart pedig mindössze egy zongora pótolta. Ezért az újságíró ironikusan jegyezte meg: „Azért lehet operettet élvezni zenekar és fényes díszletek nélkül is. A közönségnek le kell a maga igényeit a Keszthelynek megfelelő pontra fokoznia". 1 20 Az egyébként jó társulat kudarcához a háborús hangulat is hozzájárult, mivel más irányba terelte az emberek figyelmét. A háború kitörése július 28-án, a színházi és a fürdőszezonnak is idejekorán véget vetett. Hiába intézett kérelmet augusztus 1-én az Országos Színészegyesület a keszthelyi elöljárósághoz, melyben a háború ellenére erkölcsi és anyagi támogatást kért a vidéki színtársulatoknak, hogy tovább folytathassak előadásaikat. 127 Kövessy Albert társulata augusztus elején eltávozott a városból. 128 A keszthelyen működő filmszínházak (az Uránia, a Hungária és az Apolló mozik) már a háború kitörése előtt is komoly konkurenciát jelentettek a színtársulatok számára. Most szerepük egy időre meghatározóvá vált, s Thália papjainak derűs játékát a haditudósítások véres filmkockái váltották fel. 129 A színjátszás a XIX. század derekától az első világháború kitöréséig növekvő szerepet játszott Keszthely kulturális életében. Az 1850-es években a kerti színház, majd 1862-től 1875-ig az állandó Nemzeti Nyári Színház, később pedig a szállodák ideiglenes udvar-színházai, télen nagytermei adtak otthont Thália itt megforduló papjainak, akik nehéz anyagi helyzetük ellenére vállalták a nemzeti kultúra vidéki szolgálatát. A színházi élet fejlődését mutatja, hogy az 1890-es évektől rendszerint évente két társulat is megfordult Keszthelyen, egyik a nyári, másik a téli hónapokban. Kivéve az 1902. márciusától 1905. márciusáig terjedő időszakot, amikor Keszthely a Székesfehérvári Színikerülethez tartozott, s ezáltal csak egy társulatnak biztosíthatott játszási lehetőséget. A századforduló után dinamikusan fejlődött a fürdőélet, s ezzel együtt megnőtt az igény egy korszerű, állandó színház iránt. Ennek létrehozására azonban Keszthely saját erejéből nem volt képes, államsegélyt pedig nem kapott. A színtársulatok repertoárja a helyi közönség igényeit elégítette ki, a színvonalat élvonalbeli fővárosi vendégművészek meghívásával igyekeztek emelni. 1891-ben Blaha Lujza, 1905-ben Jászai Mari, 1913-ban Beregi Oszkár játszottak Keszthelyen. Végezetül tehát elmondható, hogy a színészet a nehézm KHL., 1914. VU. 26. 30. sz. 3. p. 126 U.o. 127 ZML. V. 1734. 842. Országos Színészegyesület kérelme. Budapest, 1914. VIII. 1. 128 A Kövessy-társulatot a KHL., 1914. VIII. 2-i száma említi utoljára, negyedik oldalán. 129 Az Uránia mozi közönségsikeréről számolt be a Keszthelyi Hírlap 1914. VII. 26-i száma (4. p.). Az 1914. X. 25-i szám (7. p.), pedig arról tudósított, hogy a belga frontról készült harctéri felvételeket herceg Festetics Tasziló és ismerősei is megtekintettek az Uránia moziban.
