Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)

Szarka Lajos: Thália papjai Keszthelyen az első világháborúig

tusban zajló fürdőszezont. A fürdővendégek távolmaradása miatt üresebb lett a színház is. Elkeseredetten tudósított a helyi lap a társulat első fellépéseiről: „Üres padok előtt nem lehet lelkesülten játszani, mert azt juttatják a színészek eszébe, hogy holnap nem lesz gázsi."

41 Ezért kitartást kért a közönségtől, amíg a fürdővendégek segítségükre érkeznek. A színházba járó közönséget a helyi hivatalnok—értelmiségi középosztály, a diákok és fiatalság alkották, szezonban pedig a fürdőközönség egészítette ki. A Miklóssytársulat szereplése nem aratott tetszést. A helyi lap színházi rovata többször is erős kritikával írt róluk. Különösen balszerencsésnek bizonyult Rakodczay Pál színész vendégfellépése. Az újság ezzel kapcsolatban az alábbi esetet közölte: Rakodczay éppen humoros költeményeket szavalt. „Elmúlt már a szavalás?" kérdezte egy vendég a pénztárnál. „Igen".. „No akkor bemegyek" — szólt ismét a vendég/'

3 A tréfás eset a színikritikus véleményét is kifejezte, aki egy másik előadásban azt kifogásolta, hogy egyes színészek sikamlós kifejezéseikkel felizgatják a fiatalságot, sértve velük a jelenlévő hölgyek fülét.

43 Persze a közönség viselkedése sem volt makulátlan, amit a kritikus szintén szóvá tette. Például gyakori volt a zajongás a felvonások alatt, amiért nehezen lehetett a színészek előadását érteni. Ritkábban rendbontás is előfordult. Felvonások között, a szünetekben zene szórakoztatta a közönséget. Egyik alkalommal egy fiatalember a cigányzenekar elé telepedett és a közönség felé fordulva füttykoncerttel kísérte végig játékukat, mintha a zenekar őt kísérné.

44 1886-ban és a rá következő évben Balogh Árpád társulata szerepelt Keszthelyen. Az utóbbi fellépésükkor Vidor Pálnak, a Népszínház tenoristájának és Szathmáryné Farkas Lujzának, a Nemzeti Színház komikájának vendégjátéka színesítették a társulat műsorát.

45 1 8 8 8 nyarán a Sághy Zsigmond-féle társulat játszott a városban. A helyi lap szerint játékuk nyereséget jelentett az elmúlt évi szezonhoz képest, a színház mégis pangott az ürességtől.

40 Sághy Keszthelyen ünnepelte 25 éves színészi jubileumát. Ezen ünnepi alkalomból a „Protekció" című darabot játszották, melyben az ünnepelt kitűnő játékot nyújtott. A kritikusnak ellenben kevésbé tetszett egy másik szereplő játéka. Erről azt írta: „Szapáry Janka ritkán fogta fel szerepét, idegessé válik az ember, ha a színpadon látja. Érzeleg, hol nem kellene, nincs arckifejezése, lármáz és kiabál, hol társalgó hangot kellene használni".

47 A közönség egy része azonban egészen más véleményen volt, mert a lap, egy későbbi számában arról tudósított, hogy a gazdasági tanintézet diákjai tüntetést rendeztek a megbírált művésznő mellett. Mikor a következő alkalommal színpadra lépett, koszorúval és szűnni nem akaró éljenzéssel fogadták,, a kritikus felé pedig „abcugot" kiáltoztak, amit minden felvonás végén megismételtek.

48 A közönség és a kritikus véleménye a fenti eset tanúsága sze41 KH., 1885. VI. 21. 25. sz. 2. p. 42 KH., 1885. VII. 19. 29. sz. 3. p. 43 KH., 1885. VII. 12. 28. sz. 3. p. 44 U.o. 45 KH., 1886. V. 30. 1—2. p. és 1887. VII. 3., 3—4. p. 46 KH. 1888. VI. 17. 25. sz. 2—3. p. 47 KH., 1888. VII. 1. 27. sz. 3. p. 48 KH., 1888. VII. 8. 28. sz. 3—4. p.