Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)
Gyimesi Endre: A Zala megyei nyomdászat kezdetei.
megyében sem tudunk újabb nyomdaalapításról. Csupán Strohmayer dolgozik a tőle megszokott szorgalommal. A szabadságharc leverése egyben a sajtószabadság megszűnését is jelenti. Szigorú cenzúra intézkedéseket vezetnek be, a kinyomtatott munkák terjesztését kötik engedélyhez. Kötelezik a nyomdákat, hogy a már elkészített kiadványokból juttassanak el egy-egy példányt a cenzorhoz. Amennyiben az bizonyos időn belül nem ad ki betiltási vagy lefoglalás! rendeletet, akkor lehet megkezdeni a terjesztést. Ez az utólagos cenzúra még nagyobb anyagi kockázatot jelent a nyomdászok számára — mint a korábbi volt. Egy-egy kiadvány esetleges betiltása az egész nyomda létét veszélyeztetheti. Strohmayer óvatosságáról már szóltam, de meg kell állapítanunk, hogy az „öncenzúra" általános jellemzője az abszolutizmuskori nyomdaiparunknak. Mindezek ellenére — a forrásokat lapozgatva szinte havonta találkozhatunk a tiltott könyvek hatóságok által közzétett jegyzékeivel. 11 ' 1 S bár a nyomdaipar egész 1867-ig politikai meggondolásból az iparrendtartás szerint a felső engedelemhez kötött iparágak közé tartozik, fejlődését nem lehet sokáig mesterségesen visszaszorítani 1866-ban már 65 városban 106 nyomda dolgozik. 115 Paradox módon éppen ebben a fojtogató, „agyoncenzúrázott" légkörben jelennek meg a — vármegye ezideig konkurens nélkül dolgozó könyvnyomdájának első komoly nagykanizsai vetélytársai. 1850 júliusában kap iparengedélyt Markbreiter Jakab helyi születésű izraelita könyvnyomtató. Vállalkozása nagyobb szabásúnak ígérkezik Strohmayerénál. Két segéddel és egy tanulóval dolgoztat. 116 Strohmayerral és Tahyval ellentétben, akik szinte kizárólag hivatalos nyomtatványok előállításával foglalkoznak •— Markbreiter kezdetektől fogva nagyobbszabású kiadványokban gondolkodik. Magyar és német nyelven jelenteti meg, sokszor igen terjedelmes munkáit. (Petrik Géza közismert könyvészeti összefoglalója 1850 és 1860 között 39 Markbreiter kiadványt regisztrál.) 117 Népszerű nyelvkönyvek, 118 praktikus ismereteket közlő művek 119 sorozata mellett, több a zalai művelődéstörténet számára kuriózum került ki sajtója alól. 10 Színlapokat és folyóiratokat is kiad közel másfél évtize114 Pl. ZML Megyefőnöki iratok 1849/50. VI. c. 2167. sz., 2217. sz., 2798. sz., 3496 sz. stb. nő NOVAK 60. számú jegyzetben i. m. 5—7. p. (Adatai nem minden esetben pontosak, a fejlődés érzékeltetésére azonban alkalmasak.) liß ZML Megyefőnöki iratok IV. 151. 1849/50. VI. C. 2356. sz. (Segédeinek egyike Fischel Fülöp, aki közel másfél évtizedes „segédkezés" után 1864-ben átveszi az üzletet.) Markbreiter nyomdája már tipikus kapitalista vállalkozás. A magyar mellett héber, latin és német nyelvű kiadványokat nyomtat. Tevékenységére külön tanulmányban térünk vissza. 117 PETRIK Géza: Magyarország bibliográfiája 1712—1860. I—VI. Bp., 1888—1892. 118 Ilyen pl. Hartmann Lipót népszerű nyelvkönyve a: Gyakorlati módszer a német nyelvtan gyors, könnyű és alapos megtanulása Ahn (Seidenstüchen) tanmódja szerint című amelyet Markbreiter három kiadásban is megjelentet. 1852-ben, 1855ben és 1857-ben). 119 Pl. Tersánszky József: Községi orvos. Ütmutatás az egészség és életvédelmére (12. r. 521. p.) 1858 vagy Németh Ferenc és János: Keresztény imakönyv magányos isteni tiszteletre (12. r. 372. p.) 1853. stb. m Pl. TUBOLY Victor költészetcsírái. Nagykanizsa, 1853. Markbreiter Jakab nyomdája 1850-től 1864-ig állt fenn Nagykanizsán. (Lásd még a 116. számú jegyzet).
