Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)

Gyimesi Endre: A Zala megyei nyomdászat kezdetei.

azon módoknak egyike melyek a műveltséget és Civilisatiot elősegítik, a hoszszú tapasztalás bizonyítja, részint olyanok melyek ezen Városi Tanáts által igen fontosnak elesmértetnek, — mert bizonyos az, hogy azon környék — melyben a Városunk, mint Magyar Országi Kereskedésnek a nevezetesebb Kereskedői helyeknek egyike .. . Könyv sajtóval szűkölködik, és így Kanizsán leendő íelállíthatása annyival inkább hasznos, amennyivel annak létele nem tsak Oskolai könyveknek a nagykanizsai nevezetes Kereskedéshez megkívántató nj'omtatékoknak megszerezhetését könnyebbítené és így mint a nevelést mint pedig Kereskedést is előmozdítaná — de a Nemes Vármegye pénztárát, s az által az Adózó Népet nagyobb terhektől felmentené, mert szükséges nyomatékok Kiadása végett a Tettes Nemes Zala vármegye nagy költséggel most egy különös Typográfust a maga számára tartani köteleztetik."

82 Mint a városi tanács támogató leveléből is kitűnik, Wajdits olyan nyomdát kíván felállítani, amely könyveket is előállítana. Kérelmét a megyei közgyűlés is támogatja. ..Miután a művelődés és pallérozódás előlmozdíttásának egyik legfőbb eszköze a könyvsajtói intézet volna, ennél fogva az említett esedezőnek szándéka kívántt sikerülését nem csak óhajthatónak, sőt illy es sajtónak egész megyénkben lévő hiánya miatt több féle tekintetekből szükségesnek is tartanánk."

83 A szavak mögött az a régóta áhított igény húzódik, hogy jó lenne végre már olyan nyomdával rendelkezni, amely nemcsak a hivatalos nyomtatványok előállítására kárhoztatik. Még meg sem érkezik a Helytartótanács válasza, október 3-án újabb nyomdaalapítási igény érkezik a vármegye közgyűléséhez Nagykanizsáról. Vusztl Alajos a kérvényező, aki szintén könyvkötő és kereskedő a városban. A vármegye ezt a kérést is támogatja.

84 Sajnos mindkét kérés nagyon rosszkor érkezik. A Helytartótanács éppen ebben az időszakban folytat szigorú vizsgálatot a ,,Deák-követjelentés" miatt Szammer zalaegerszegi nyomdája ellen. A rebellis megye folyamodását rövid úton — a szakképzettség hiányára utalva — elutasítják: „mivel a folyamodók a könyvnyomtató Mesterség folytatására megkívántató ismeretek nélkül szűkölködnének, de egyébként is semmi különös környülmény sem adatna elő, melly egy Könyv-nyomtató Intézetnek Kanizsán leendő felállítását szükségesképpen megkívánná, azoknak ebéli Kérésök nem tellyesíttődhetik."

8j A döntésbe Wajdits János nem nyugszik bele. Titokban mégis üzembe állítja nyomdáját, amely azonban engedély nélkül nem lehet hosszú életű. Amikor 1839-ben megjelenteti Kotzebue Ágoston jelesebb színdarabjait

86 lelepleződik. A szigorúbb büntetést csak azért tudja elkerülni, mert bizonyítja: a mű második kiadás, az elsőt Kassán látta cenzor. Tevékenységét fel kell függesztenie. Nyomdáját azonban nem számolja fel teljesen. Bizonyítja ezt, néhány — 82 ZML A Nagykanizsai Kegyesrendi Gimnázium iratai VII. 52. 83 ZML Közgy. jgyk. 1836. jún. 20. — aug. 8. 1890. sz. 8Í ZML Közgy. jgyk. 1836. okt. 3. 2389. sz. 05 ZML Acta Congr. 1837. jan. 25,/febr. 3. 378. sz. 86 KOTZEBUE Ágoston jelesebb színdarabjai. Üj kiadás 20 köt. (12—v.) Nagykanizsa, 1839. Wajdits János nyomdája.