Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)

Gyimesi Endre: A Zala megyei nyomdászat kezdetei.

ványok, s máris figyelmeztetik arra, hogy tevékenységét csak szigorú korlátok között folytathatja.

25 A megye jelentést ad arról, hogy nem új nyomdát hozott létre, csak a megyeszékhelyre telepítette a keszthelyit, s kötelezi magát, hogy nem változtat az 1815-ben kötött szerződésen. Csak ,,. . . a vármegyénk részére azon legfőbb Királyi Parancsolatok és Császári Királyi Fő Hercegségednek, s a Nagy Méltóságú Magyar Királyi Helytartó Tanácsnak Rendelései és Intézetei, nem külömben mindennemű Hirdetmények, mellyeket az Ö mivoltukhoz képest köz hirre bocsátani szükségképpen kölletik, úgy a Köz Gyülekezeteinkre meg hívó levelek, és némely számadásbéli Tabellák nyomtattatnak ..." a fióküzemben.

20 A Helytartótanács nem elégszik meg ennyivel. Utasítja a vármegyét; a könyvnyomtató sajtó ... . . másként meg nem engedtetik, ha tsak Privilégiummal bíró Perger Ferencz Szombathelyi Könyvnyomtató egyedül a Jegyzői Hivatal által kiadandó Hivatalos Irományoknak kinyomtatására magát nem szorítja; minthogy a más legfelsőbb Helyen meg állapított cenzúra nélkül teendő nyomtatásokért legszorosabb felelet terhe alá van vetve."

27 Kötelezi továbbá a megyét arra, hogy ne adjon ingyen szállást és ingyenes fuvarlehetőséget a tipográfusnak. Inkább egy rendszeresen fizetendő bérben egyezzenek meg.

28 Pergert rendkívül érzékenyen érinti a központi rendelet. Megfellebbezi a döntést. Arra hivatkozik, hogy már Keszthelyen Festetics György is ingyen biztosított számára épületet — s Zalaegerszegen is már egy éve a vármegye által bérelt épületben dolgozik.

29 A currensek nyomtatása fejében, továbbra is igényt tartana 30 öl tűzifára. Sokáig tart az alkudozás. Végül is a szombathelyi anyaintézetében is egyre nagyobb gondokkal küzdő Perger meghátrálásra kényszerül. Rendszeres tűzifa-igényét kielégítik, de szállását magának kell fizetnie. Az 1822. január 7-én megkötött új szerződés szövege a következő: ,,. . . a Ns. Vármegye számára esztendőnként nyomtattatni szokott munkák a Jegyzői Hivatal meg esmérésével eképpen határoztatnak meg: 1. Az Köz Gyülekezetekre való meghívó levelek esztendőnként legalábbis négyszer és egyszer-egyszer 200 példázatban nyomtattatván és egy izbéli nyomtatást 8 forintjával számlálván tészen egy esztendőre... 32,— Ft. 25 OL Helytartótanács 1820. okt. 17-i 26637. számú levele; A megye válasza: ZML 1820. dec. 11. 2305. sz. (I. Ferenc császár abszolutizmusának egyik fő eszközéről a cenzúráról, amely erősen gátolja a nyomdászat és könyvkiadás fejlődését, a tanulmány első részében már szóltam. A témával kapcsolatban lásd bővebben: SASHEGYI Oszkár: I. Ferenc nyomdapolitikája = Magyar Könyvszemle 1943. 368—382. p. és FELHŐ Ibolya—VÖRÖS Antal: A helytartótanácsi levéltár Bp., Akadémiai Kiadó 1961. 218—230. p. 2(1 ZML 1820. dec. 11. 2305. szám. 27 ZML Közgy. jgyk. 1821. máj. 28. 974. sz. közli a Helytartótanács 1821. ápr. 17-én kelt 9385 számú utasítását. 28 U, o. ,J ZML Közgy. jgyk. 1821. nov. 5. 2353. sz. (Perger egyébként Festeticcsel kapcsolatban igazat mond, hiszen a 6 szobás keszthelyi házat jelképes, évi 8 Ft bérleti díjért használta.)