Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)
Gyimesi Endre: A Zala megyei nyomdászat kezdetei.
csolatos valamennyi nyomdai teendő ellátásával. 12 Inkább az történhetett, hogy Festetics Lászlónak további terveihez nem volt szüksége önálló nyomdára. Mivel üzleti számításait már nem találja meg Keszthelyen, Perger kéri a vármegyét, hogy fióknyomdáját Zalaegerszegre telepíthesse át. Ügy érzi, hogy egy esetleges költözéssel a hivatali adminisztráció nyomtatványainak előállításán túl egyéb lehetőségei is adódnának a megyeszékhelyen. Szándékai egybeesnek a vármegye elképzeléseivel — őket meg az zavarja ugyanis, hogy a keszthelyi fióknyomda majdnem ugyanolyan messze van Zalaegerszegtől, mint a szombathelyi anyaintézet. 13 A ZALAEGERSZEGI FIÓKNYOMDA Zalaegerszeg ekkor már több mint egy évszázada a vármegye székhelye. 1 ' 1 A feudális korban azonban a megyeszékhelység még nem jelent számottevő városfejlesztő energiát. Zalaegerszeg mind kiterjedését, mind lakossága számát tekintve kis város. Kiemelkedik ugyan a környék apró falvai közül; sőt egy többé-kevésbé jól körülhatárolható terület ipari-kereskedelmi központja — de mindez mit sem változtat elsődlegesen mezőgazdasági jellegén. Ügyeinek intézése formailag az iparos réteg kezében van, a tényleges hatalmat azonban a háttérből a birtokos nemesi réteg és a csekély számú értelmiség gyakorolja. Az írásbeli ügyintézés is csak tárgyalt korszakunkra válik rendszeressé. 15 A 12 OL Festetics Család Levéltára P. 246. 5. cs. Az 1819. április 17-én kelt nyomdaszámla bepillantást enged a korabeli árviszonyokba. Perger összesen 165 forintot kapott az alábbi teljesítéséért: 1. A magyar nyelvű halotti híradásért, amelyet a grófné nevében nyomtatott minden árkustól 10 forinttal számlálva — az uraság papirosán — 500 példányért esik 50,— Ft 2. Ugyanezen halotti levelekért, mivel azokat újra kellett nyomtatni, de amelyek nem rámáztattak körül 25,— Ft 3. A latin nyelvű nyomtatványokért körülrámázással együtt 300 darab 30,— Ft 4. További cédulákat 1200 darab körülrámázással együtt 60,— Ft 1:1 ZML Közgy. jgyk. 1820. dec. 11. 2305. sz. ''Zalaegerszeggel kapcsolatban, a teljesség igénye nélkül lásd: SIMONFFY Emil: Zalaegerszeg harca a legelőért = Zalai Gyűjtemény 2. Zalaegerszeg. 1974. 85—101. ZALAEGERSZEG — Dokumentumok a város történetéből. (Szerk.: GYIMESI Endre) Zalaegerszeg, 1985. 693 p. FEJEZETEK Zalaegerszeg történetéből (Szerk.: SIMONFFY Emil) Zalaegerszeg, 1970. 136 p. DEGRÉ Alajos—SIMONFFY Emil: A zalaegerszegi Központi Elemi Iskola története (1690—1949) Zalaegerszegi Füzetek I. Zalaegerszeg, 1975. 97 p. PESTHY Pál: Zalaegerszeg múltja és jelene. Zalaegerszeg, 1931. 191 p. SIMONNE Tiegelmann Ilona: Zalaegerszeg önkormányzata a reformkorban = Zalai Gyűjtemény 8. sz. Zalaegerszeg, 1978. 147—158. p. SEBŐK Samu: Adatok Zalaegerszeg r. t. város történetéből. Zalaegerszeg, 1902. A Zalaegerszegi Magyar Királyi Állami Főgimnázium Értesítője az 1901—1902-ik tanévről. 3—87. p. BENCZÉNÉ Nagy Eszter: Zalaegerszeg mezőváros igazgatási szervezete I. (1775— 1849.) Zalai Gyűjtemény 25. Zalaegerszeg, 1986. 151—171. stb. 15 Lásd bővebben SIMONFFY 1974. im. 87. p. és ZALAEGERSZEG 1985. 25—28 p.
