Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)

Molnár András: Pártküzdelmek költészete, paszkvillusok, kortesversek a reformkori Zalából

hogy [.,..] a most említett állandó és közös teherviselést, mind pedig más olyan intézkedéseket, mik hazánk felvirágzását [. . .] elősegítik, egyesült erővel létrehozni igyekezzend."'

1,5 Ekkor. 1844 decemberének elején születhetett a „Leugrott a vihar megyénk egéről'' c. költemény (Id. függelék X. sz.).'

,{

' Az alkalmi vers az egység helyreállítását és az igazság győzelmét köszöntötte, utalva az utóbbi évek pártviszályaira, a letűnt „véres és bús" korszak tragikus, egész nemzetre kiható zalai eseményeire. A 3. vsz.-ban említett „alvó óriás" kétféleképpen is értelmezhető. Lehet a megye egységének, összefogásának allegóriája, de lehet (némi túlzással persze) a liberális párt visszatérő vezére, Csányi László is. A 4. vsz.-ban írt „védegylet" itt ugyan az összefogás, szövetkezés fogalmát helyettesíti, de utal a valóságban is ekkor szerveződő helyi védegyletekre. Ezekben a napokban alakította meg pl. Csányi (az elsők között az országban) a kanizsai egyletet/'

7 A dicsőítő vers szerzője ismeretlen, de annyi bizonyos, hogy Deák vagy Csányi közvetlen környezetében, a művelt, gyakorlott tollú fiatal politikusok között kell keresnünk. „Hazánk politikai bonyodalmaiban a tisztújítási mozgalmak legtöbbnyire többé nem személy, de elvkérdéssé változtak, így minden mozgalom egyszersmind politikai pártmozgalom, melynek jó vagy bal eredménye a szabadelvű vagy pecsovics párt mérlegének egyensúlyát rúgtatja fel vagy alá." — Ezekkel a szavakkal kezdődött az a körlevél, amellyel a közelgő, 1847-es tisztújítás előtt a két alispán (Kerkápoly és Csillagh) támogatására szólította fel a liberális párt híveit annak egyik vezetője, Zalabéri Horváth János/'

8 A liberális párt felhívásának kibocsájtására, és a korteskedés megindítására azután került sor, hogy a haladó párt az április 19-i közgyűlés napján konferenciát tartott, amelyen elhatározták a két alispán megtartását. A liberális vezérkar akkor felkereste a megye adminisztrátorát, gróf Festetics Leót (akit a liberálisokkal rokonszenvező Batthyány Imre helyére 1845-ben nevezett ki az uralkodó), és megkérte, emelkedjen felül a pártviszályon, támogassa ő is az eddigi két alispánt. Válaszul a főispáni helyettes kijelentette: ő szeretné a legjobban, ha „Magyarország a civilizáció azon pontján állana, midőn csak az intelligencia fogna határozni, de így, éppen hogy pártokoni felülállását bemutassa, a törvény értelme szerint, ha jobbra 400 kaputos, amott 500, ha mindjárt merő bocskoros állana is, csak és egyedül és mindenesetre a többségnek adná az elsőbbséget"/

9 Miután az adminisztrátor elutasította a nagy tömegek mellőzésével tartandó tisztújítás tervét, mindkét párt erőteljes korteskedésbe kezdett. Fellángoltak ismét a személyes ellentétek, különösen Rumy Károly körül. Rumy a 40 A programnyilatkozat egykorú másolata: ZML. Zalavári apátság házi levéltára Loc. 8. fasc. 2. No. 129/b. Lelőhelye : OL H 103. 21. cs. Keltezetlen iratok. ,|7 OL. R 104. A Védegyletre vonatkozó iratok. II. Csányi László Kossuth Lajosnak. Kanizsa, 1844. december 8. vö.: Barta István: Kossuth és Csányi. In: Századok. 1952. 3—4. sz. 598—599. p. •

s ZML. Dervarics család levéltára. Dervarics András hivatali iratai. Horváth János Dervarics Andráshoz. Zalabér, 1847. április 23. ''"Budapesti Híradó 1847. május 2. (585. sz.) 294. p.