Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)
Király Ferenc: Könyv és olvasója Keszthelyen a 19. század első felében
küldött levelében azt írta, hogy semmit sem rendel, mert ,,most esztendeje az oskolakönyveknek közel csak harmada fogyott el"/ 17 Két hónappal később így panaszkodik : „de meg kell vallani ugyan rossz vásárok esnek. Mindenfelé csak aszt halja az ember, hogy nincsen pénz és az élelmire keresné az ember, csak a' nagy drágaság van". 4S A Földesi családtól származó másik forrásunk nemes Szöllösy Zsuzsanna, özv. Földesi Józsefné 1842. december 27-én felvett hagyatéki leltára, amelyben megtalálható egy 725 kötetből álló árukészlet becsüje/ 9 A könyvegyüttes hűen visszatükrözi a kisvárosi olvasóközönség igényeit (1. 16. t.). Nagyszámban vannak benne kalendáriumok, mivel vásáruk hagyományosan karácsonyra esett. Iskoláskönyvből kevés található, mert azokat az őszi tanévkezdéskor értékesítették. Az árszerkezetet vizsgálva kitűnik, hogy az olcsó, mindenki által elérhető kiadványok vannak többségben, amelyek ára 6—30 krajcár között volt. 50 Idetartoztak a kifejezetten ponyva jellegű kiadványok, mint az álmoskönyv, a „Vőfély Köszöntő", az ábécéskönyvek, a kalendáriumok egy része és egykét imádságos könyv. ISKOLAI TANKÖNYVEK Adataink alapján úgy tűnik, hogy a tankönyveket adhatták el a legnagyobb példányszámban. 51 Az 1820-as évek végére évi 1000 darabot rendel Földesi József. Szöllösy Zsuzsanna árukészletben az imakönyvek és a kalendáriumok mögött a harmadik helyre kerülnek, de az összeírás decemberben készült, a tanév kezdete után. Az értelmiségiek könyvtárain kívül az inventáriumokban csak két esetben fordul elő tankönyv: Paoh Ferenc árendátor 1793-ból származó vagyonleltárában egy „gyereknek való tanuló könyv", Gombotz Antal molnárnál 1813-ban egy „nimet gramatica" szerepel. 52 A tankönyvek a legolcsóbb kiadványok közé tartoztak, mivel nagy példányszámban adták ki azokat és nem voltak terjedelmesek. 1815 második negyedévében az Egyetemi Nyomda magyar „Ábécé könyvetskéből" 6000, magyar-németből 9800, német városiból 10 000, falusiból 5000, magyar közép katekizmusból 8200, németből 5000, magyar nyelvű Bibliai történetekből 5000, németből ugyanennyit és a Magyar nyelv helyesírásából 6000 példányt nyomtatott. 5 "' Legolcsóbbak az ábécék voltak. Szöllösy Zsuzsa hagyatékában 10—20 krajcárra értékelték a bekötött példányokat. A katekizmusok ennél többe kerültek, de áruk egy forint alatt maradt. 1817-ben a közép katekizmus darabjáért 12, az öregért 22 V2 krajcárt kért az Egyetemi Nyomda. 54 Ugyanezeket a 47 Lovas László lévai könyvkötő levele az Egyetemi Nyomdához, 1817. X. 16. MOL£ 715 25. cs. 48 Lovas László levele az Egyetemi Nyomdához. 1817. XII. 24. MOL Z 715. 25. cs. i9 Földesi Józsefné, Szőlősy Zsuzsa hagyatéki ügye. NM EA I 286. 5 "Wajdits János kanizsai könyvkötő 1843. január 14-én tanúsította, hogy a könyvek ára tényleges értékükön lett megállapítva. 1. 49. jegyzet. 51 Az elemi iskolai tankönyvekről: Kanyar József 1982, Mészáros György 1983. 52 Pach Ferenc (NM EA I 232), Gombotz Antal (NM EA I 1673). 53 MOL Z 715 Gazdasági ülés jgeyzőkönyve 1815. júl. 22. 5; MOL Z 715 1817. máj. 26.
